Durván sértheti a sajtószabadságot Magyar Péter Bors elleni hadjárata

Milyen aggályokat vet fel, ha felmerül a gyanúja, hogy egy bíró politikai kötődése alapján hoz döntést egy eljárásban? A bírói függetlenség kérdéséről és a sajtó szabadságáról a Tisza Párt megszorító programját bemutató lapszám betiltása kapcsán ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük.

– Nem veti fel a Bors ügye a bírói függetlenség kérdését?

– A bírói függetlenség a magyar jogrend egyik fundamentuma, amelyet az alaptörvény 26. cikkének 1. bekezdése is megerősít, kimondva: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.”

Ezen elv értelmében a bíróságok és bírák külső befolyástól mentesen, kizárólag jogi megfontolások alapján kötelesek eljárni, függetlenül attól, hogy a társadalmi vagy politikai közeg miként vélekedik az adott ügyről.

A hazai igazságszolgáltatás méltóságának és integritásának védelme nemcsak jogi, hanem társadalmi kötelezettség is, mivel a bíróságokba vetett közbizalom egyik alapvető feltétele a jogállam működésének, e körben különös súlya és jelentősége van Varga Zs. András, a Kúria elnökének és a legfőbb bírói fórumnak e téren kifejtett erőfeszítéseinek.

– Milyen precedenst teremthet, ha egy politikai párt számára kellemetlen tartalmat bemutató lapot bírósági döntéssel betiltanak? Ez veszélyeztetheti-e a sajtó szabadságát?

– A véleménynyilvánítás szabadsága – mint alkotmányos alapjog – több szabadságjogot, így a szólás- és sajtószabadságot magában foglaló alapvető emberi jog. A sajtószabadság alanyi joga, vagyis a vélemények médiumokon keresztül történő befolyásmentes közlése és terjesztése persze nem abszolút, korlátozhatatlan jog, azaz törvényben meghatározott esetekben, egyebek mellett például rágalmazás vagy uszítás esetén, lehetséges és jogszerű a korlátozása, amennyiben az megfelel a szükségesség és arányosság követelményeinek.

Amennyiben viszont ilyen helyzet nem áll fenn, mint például a Bors című napilap különszáma esetében, akkor nem csupán egy tiltó, de már egy korlátozó döntés nyomán is sérülhet a sajtószabadság.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amelyre a bíróságok hivatkozni szoktak, ráadásul nem jelentheti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Az adott médium saját belátása szerint döntheti el, hogy mely események a közérdeklődésre számot tartók. És a Tisza Párt adótervei és a nyilvánosságra került megszorító programcsomag kétségkívül ebbe a körbe tartozik.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: Hatlaczki Balázs)