Csapdahelyzetben vergődik hazánk

Magyarország jelenleg a magas hiány és adószint, valamint az alacsony foglalkoztatottság és gazdasági növekedés miatt csapdahelyzetben van – állapítja meg a Central European Management Intelligence kezdeményezésére megalakult, neves közgazdászokból álló testület tegnap közzétett jelentése, amely szerint a magyar gazdaság számára kiutat a foglalkoztatás növelése és a költségvetési hiány csökkentése jelenti.

Tartósan magas ikerdeficittel működött a magyar gazdaság az utóbbi években, emiatt azonban a bruttó hazai össztermékhez viszonyított eladósodottság jelentős mértékben megnőtt – figyelmeztet tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében a Central European Management Intelligence (CEMI) kezdeményezésére megalakult testület, amelynek tanácsadói között szerepel Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. igazgatója, Csaba László, a Közép-európai Egyetem tanára, Simor András, a Deloitte Rt. elnök-vezérigazgatója és Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára. A tanács idén januárban alakult meg annak érdekében, hogy átfogó gazdasági elemzést készítsen Magyarországról, s javaslatot dolgozzon ki az egyensúlytalansági problémák megoldására. A jelentés szerint az eladósodással finanszírozott költségvetési hiányt elsősorban nem a beruházások, hanem a folyó kiadások növekedése gerjeszti, ráadásul az elmúlt két évben a magyar gazdaság növekedési üteme az új uniós tagok sorában az utolsók között helyezkedik el. A szerkezeti problémák közül a testület a magyar lakosság igen alacsony foglalkoztatottsági arányát emeli ki, amelynél kedvezőtlenebb mutatója a 25 uniós állam közül csupán Máltának és Lengyelországnak van. A magas hiány és adószint, valamint az alacsony foglalkoztatottság és gazdasági növekedés miatt Magyarország jelenleg csapdahelyzetben van, ahonnan a kitörést a – foglalkoztatottság növelését szem előtt tartó – költségvetésihiány-csökkentés jelentheti – áll a tanulmányban.
Az elemzés tegnapi bemutatóján Csaba László közgazdász hangsúlyozta: az elkerülhetetlenné vált költségvetési kiigazítás a GDP-növekedés jelentős csökkenése nélkül is megvalósítható, sőt a hiány mérséklése középtávon tartós gazdasági növekedést alapozhat meg.
Hasonlóan fogalmazott Orbán Krisztián, a CEMI ügyvezető igazgatója, aki a szükséges gazdaságpolitikai fordulat elemeiként a hatékonyabb állam létrehozását, a foglalkoztatottságot növelő adócsökkentést és a munkaerő-tartalékok mozgósítását jelölte meg. Hangsúlyozta: évente mintegy 250 milliárd forintot lehetne megtakarítani a magyar gazdaságpolitika hitelességének erősítésével s az átlátható költségvetés megteremtésével.