Gratulálok a szerda esti győzelemhez, igaz, az Euroliga 16 közötti csoportküzdelmeinek zárókörében különösebb tét nélkül, biztos továbbjutóként verték meg 70-63-ra a már csoportelső CSZKA Moszkvát. Tizenhét percet játszott, két pontot dobott, öt lepattanót szedett össze, volt egy asszisztja és egy labdaszerzése. Ez már készülődés a jövő heti negyeddöntőre?
– Tény, hogy edzőmeccs jelleggel, keményen, de nem durván játszottunk, sok cserével és pihentetéssel. Senki, így én sem voltam három-öt percnél többet folyamatosan a pályán. A készülődés pedig nem csak az Euroligának szólt, hiszen a keddi és a csütörtöki negyeddöntős meccsek előtt vasárnap még a Real Madriddal vívunk spanyol bajnoki rangadót. Ezután egyből Madridból repülünk majd Athénba.
– Ahol a Panathinaikosszal találkoznak majd. Mit szól ahhoz, hogy a G jelű „halálcsoportból”, ahol mindenki három-három győzelemmel és vereséggel zárt, végül a görög zöld-fehérek jutottak önöknek?
– Ez volt a meglepetéscsoport, ahol kaotikus állapotok uralkodtak. A Panathinaikosz például három vereséggel kezdett, a Cibona három győzelemmel, aztán a horvátok tovább sem jutottak. Mi rájuk számítottunk ellenfélként, de az utolsó fordulóban hazai pályán Zágrábban kikaptak az Efes Pisentől. A Panathinaikosz játékosállománya alapján az Euroliga egyik legjobb csapata, minden posztra több minőségi kosarassal rendelkezik. Otthon tizennyolcezer ember biztatja, de ez nem olyan tizennyolcezer, mint Amerikában, hogy csendben eszi a pattogatott kukoricát meg a hamburgert, hanem fanatikus szurkoló. Az idén még nem játszottunk a görögökkel, tavaly viszont négyszer is, 2-2 a mérlegünk. Kedden ott kellene megnyerni az első meccset, utána meg persze itthon, de ezzel nem lehet gond, tavaly február óta veretlenek vagyunk hazai pályán az Euroligában. Egy szó mint száz, nem lesz könnyű megismételni az előző idényt, amikor bejutottunk a sorozat döntőjébe.
– Három éve játszik Vitóriában. Változott azóta a szerepe, súlya a csapatban?
– Annyiban igen, hogy most kevesebb játéklehetőséghez jutok. Amíg Dusko Ivanovic volt az edző, sokat, meccsenként harminc percet játszottam az Euroligában, a menet közben érkezett tréner, Velimir Perasovic viszont másokat favorizál. Csökkentek a lehetőségeim, maximum tizenöt-húsz percet kapok.
– Pedig épp azt akartam mondani, hogy a jelek szerint letette a vándorbotot. Akkor mégsem?
– Most úgy érzem, itt az idő a váltásra. Elég volt három év, ebben az idényben berögzültek a szerepek a csapatnál, jót tenne egy más környezet. Ám nem szívesen mennék el Spanyolországból, mert a hétéves kislányom itt jár iskolába, nagyszerűen beszéli már a nyelvet. Akad pár lehetőségem, de még nem tudom, mit hoz a jövő.
– Önnel kapcsolatban, aki viselte a Chicago Bulls, a Toronto Raptors és a Detroit Pistons mezét, kötelező a kérdés: álmodik még az NBA-vel?
– Már csak álmodom… Teljes mértékben követem a tengerentúli eseményeket, rajongok az NBA-ért, de reálisan nézve harmincnégy évesen már öreg vagyok hozzá.
– Pedig mintha csökkene a szakadék az európai élcsapatok és az amerikai gárdák között.
– Ez pontosan így van, egyre kisebb a különbség, például a Maccabi Tel-Aviv felkészülési mérkőzésen megverte a Toronto Raptorst. A kinti játékosok atlétikusabbak, erősebbek, viszont taktikailag, dobásbiztonságban az európaiak jobbak.
– Az NBA mellett a válogatott szereplést sem lehet kihagyni, mert korábban nem mindig volt ez egyértelmű. Játszik az őszi Eb-selejtezőkön?
– Még nem beszéltem a szövetségi kapitánnyal, így nem tudom, mennyire akarja fiatalítani a csapatot, de ha hív, nagyon szívesen jövök. A csoportban Oroszország a favorit, de a cseheket és a belgákat verhetőnek tartom. Igaz, annak idején az oroszokat is legyőztük Salgótarjánban, azzal jutottunk ki az 1999-es Európa-bajnokságra…
origo.hu
Fontos változást jelentett be a BKK a 3-as villamossal kapcsolatban
