Egyutcányi ország

K Ö N Y V E S H Á Z

A Szabó család első része 1959. június 30-án hangzott el a Kossuthon. Most, 2006 elején a 2500. adás felé jár. Páratlan siker, bár az eltelt negyvenhét esztendőben kopott a rádiós sorozat fénye-rangja, és kicserélődtek az alkotók is: az írók, a színészek, a rendező. Az ős Szabó család egyetlen ma is aktív tagja, akit még Szabó néni, vagyis Gobbi Hilda ajánlott a produkcióba, a dramaturg Major Anna. Ma már csak ő tudja kibogozni, rendben tartani a folyton összekuszálódó családi szálakat.
Liska Dénes, a Szabó család szülőatyja A Papa, a Mama meg a többiek címmel most megírta a rádiósaga első három évének történetét. Ő maga már évek óta kiszállt a sorozatból, a másik két alapító atya, Baróti Géza és a művészlelkű Forgács István pedig régóta felülről követi egykori teremtményei sorsát. Liska és Forgács színházi ember volt, Baróti a Magyar Nemzet riportere. Hármukban együtt volt meg a siker receptje. Az újságíró fogékony volt a napi hírekre, Forgács, az abszurd drámák el nem ismert írója hallotta a művészet hangját, Liska pedig író-dramaturgként tudta, mit bír el a rádiós műfaj. Bár eredetileg csak néhány részre tervezték, a Szabó család berobbant a magyar élet állóvizébe, leültetett a rádió elé minden korosztályt, s ez nem történhetett volna meg, ha az istenadta nép nem a maga valódi és vágyott életét élte volna újra a hangszórók előtt.
A magyar fogékony a szappanoperákra, gyűjtött Izaurának, átéli a Barátok közt mindennapi ármányait. A Szabó család azért lehetett több, mint rádiós sorozat, mert a Magyar Rádió akkoriban nem az önjelölt zsenik önmegvalósítási terepe volt. A kor legjobb színészei vállaltak benne szerepet, és ha olykor vita is támadt a pártközpontban, hogy megfelel-e egy-egy hős viselkedése a szocialista erkölcsnek, a hallgatók többsége fittyet hányt az elvtársi intésnek. Fittyet arra is, hogy a kor hangadó írói azt hirdették, a sorozat nem irodalmi színvonalú. A hallgatóknak Icuka, Szabó néni vagy Péteri úr a szomszédból köszönt be, és egyetlen nagy utcává tette az országot. Nagy szükség is volt az akolmelegre. Liska Dénes korabeli szövegkönyveket, határidőnaplók bejegyzéseit, valamint emlékeit idézve rajzolja elénk a Szabó család születését és vele a kort, amelyben a sorozat megfogant és nevelkedett. Ajánlott olvasmány történészeknek és színháztörténészeknek, rajongóknak és fiataloknak, valamint színészképgyűjtőknek.
(Liska Dénes: A Papa, a Mama meg a többiek. Garbo Kiadó, Budapest, 2005. Ármegjelölés nélkül)