Nemrég nyitotta meg kapuit a Bolyai János Tudomány és Technika Háza. A székhelyválasztás nem volt véletlen, hiszen a ház helyén állt annak idején a matematikus utolsó lakhelye. A Bolyai-kultuszt éltető Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság által megvásárolt házban olyan közérdekű központ kialakítását tervezik, amely találkozóhelyül szolgálhat, ahova bárki beléphet, és amelyben – a megfelelő infrastruktúrával felszerelt információs hálózat segítségével – bekapcsolódhat az aktuális, nemzetközi tudományos élet áramlásába – fogalmazott Csegzi Sándor. Marosvásárhely alpolgármestere úgy véli, óriási lehetőségeket rejt magában a Bolyai-kultusz, hisz egyrészt a százötvenezer lakosú város mintegy hetvenezres magyar közösségének az összetartozását is jelképezi, másrészt Marosvásárhelynek a nemzetközi információs körforgásban való benntartását jelenti. „A 2002-es Bolyai János-emlékévvel – kétszáz éves lett volna akkor a matematikus – sikerült az esemény köré gyűjteni a civil szervezetek sokaságát s Marosvásárhely közismerten erős értelmiségi rétegét, amely egyébként kevés megnyilvánulási lehetőséget kap.” Az alpolgármester lapunknak elmondta: Marosvásárhelyen autentikus Bolyai-ereklyék léteznek. Itt őrzik a Bolyai-kéziratokat (ez több mint húszezer példányt jelent), ezeknek a kutatásai jelenleg is zajlanak. Hamarosan elkezdik a Bolyaiakkal kapcsolatos tárgyi emlékeknek a tudományos életben történő értékesítését. Folyik Bolyai János kéziratainak a digitalizálása, s ennek befejezése után az édesapa, Bolyai Farkas írásainak elektronikus adathordozóra való átmentése következik. Idén február tizedikén, a tudós-professzor születésének 231. évfordulóján vette kezdetét a Bolyai Farkas-emlékév. Az ünnepélyes megnyitó a matematikusról elnevezett középiskolában zajlott, amely tavalytól már önálló magyar tannyelvű iskolaként működik. A város egyik közismert zarándokhelye a református temetőben található Bolyai-sírhely, s 2002 decembere óta a matematikusok szobrának, a híres líceumnak és könyvtárnak is helyet adó tér parkját díszíti a Bolyai János születésének kétszázadik évfordulóján felállított köztéri szobor, a Pszeudoszféra. Az emlékmű azt a rendkívüli fordulatot igyekszik sugallni, amit Bolyai műve a geometriában és általában térszemléletünkben okozott.
Az utóbbi években Romániában is egyre ismertebbé vált a Bolyaiak munkássága. Mint azt Csegzi Sándor elmondta, olyan nemzetközi tudományos konferenciára is sor került, amelyen e tudományos munka jelentősége egyértelműen bemutatható volt. „A relativitáselmélet kialakításától kezdve egészen a mai kozmikus utazásokig mindenhová beépíthető az, amit Bolyai János a tér görbületéről, elméletéről megfogalmazott” – mondta az egyébként fizikus végzettségű marosvásárhelyi alpolgármester, kiemelve, hogy a Bolyaiak kultuszára építve 2002-ben Marosvásárhelyen tartották meg a Magyar Tudományos Akadémia és a Román Akadémia közös kihelyezett ülését, amelyen részt vett Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök is.
Visszahelyezett dombormű. A múlt hónapban visszahelyezték eredeti helyére a marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokának egyik ékességét. Az immár újra a nagyterem főbejárata fölött látható bronz domborművet több évtizeden keresztül a nagyszínpad alatt őrizték, a Ferenc József királlyá koronázását megörökítő alkotást Pokorny Attila szobrászművész, a Maros megyei múzeum munkatársa restaurálta – számolt be a kolozsvári Krónika. A műtárgy 1921-ben került le a bejárat fölül, amikor a román hatalom átvette a közigazgatást. A domborművet később visszaszállították a Kultúrpalotába, ahol a pincében két fal között őrizték. Az 1978-as felújításkor bukkant elő, és a színpad alatt kapott újabb rejtekhelyet egészen a rendszerváltásig. (P. I.)
ETO FC
Zöld-fehér ünnep, eldőlt, melyik csapat karácsonyozik az élen + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!