Mára elkészíti Magyarország negyedéves pénzügyi leltárát a Fidesz a biztonságos kormányváltás érdekében – jelentette be a napokban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, kormányfőjelölt, mert tudomása szerint a pénzügyi kormányzat csak április 10-én, a választások után akarja közzétenni a negyedéves adatokat. A Pénzügyminisztérium úgy véli, amit Orbán Viktor keres, az már kész van. A leltár elkészült, és március 10-én nyilvánosságra hozták a Pénzügyminisztérium honlapján – így reagált az elhangzottakra Pichler Ferenc, a PM szóvivője.
A történethez tartozik, hogy március elején jelent meg a pénzügyi tárca második negyedéves publikációs naptára, amelyből kitűnt, hogy az eddig megszokott dátumoknál később tudhatjuk meg a lényeges államháztartási információkat. A szóban forgó PM-es anyagból az is kiderül, hogy a márciusi államháztartási gyorsjelentés csak a választások első fordulóját követő hétfőn, vagyis április 10-én este válik ismertté, szemben az eddig megszokott folyó hó ötödike-hetedike körüli publikációval. A részletes adatokra – pénzügyminisztériumi sajtótájékoztató keretében – egészen április 25-ig kell várni. A változtatás hátterét illetően a választásokra, illetve az esetlegesen prognózis feletti hiányadatokra lehet gyanakodni. Nem árt fejben tartani azt sem, hogy „elméletileg és gyakorlatilag” az államháztartási törvény kötelezi a kormányt arra, hogy a választások előtt 30 nappal tegye közzé az állami intézmények leltárát.
A témában természetesen különböző nyilatkozatok születettek. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa például nagyon helyesli a leltárkészítést. Azt mondta: „Gondot okoz, hogy az első negyedéves számok májusban, a GDP és a folyó fizetési mérleg hiányának adatai júniusban jönnek ki.” Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára pedig nem rejtette véka alá, hogy a hazai államháztartás áttekinthetősége ma rosszabb, mint például tíz évvel ezelőtt. A szakember éppen ezért jogosnak tartja, hogy tisztán akar látni a Fidesz.
De mi szerepel majd a pénzügyi leltárban? A Fidesz tudni szeretné, hogy konkrétan mennyi az államadósság, pontosan milyen negyedévet zárt az állam, és mennyi hiányzik a kasszából. Emellett pedig azt, hogy mekkora adósságért kell majd helytállni az államhoz köthető cégeknél (MÁV, BKV stb.) Orbán Viktor Varga Mihályt, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnökét, volt pénzügyminisztert bízta meg az alternatív pénzügyi mérleg összeállításával. A Fidesz alelnöke ezzel kapcsolatosan azt hangsúlyozta, hogy miután a szaktárca eltér a saját maga által kiadott menetrendtől is, valószínűleg árnyalni kell a PM által festett optimista képet a valós folyamatokkal. A leltár forrásairól megtudtuk, hogy a hazai lehetőségek közül a legnagyobb ellenzéki párt igénybe veszi a gazdaságkutató intézetek és a pénzintézetek által publikált elemzéseket. Természetesen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatásaira is támaszkodnak majd, csakúgy, mint a londoni elemzőházak adataira és a pénzpiacon elérhető munkákra. Ugyanakkor a készülő jelentés nem pusztán a márciusi vagy az első negyedéves államháztartásra koncentrál majd, hanem a fiskális helyzetet érintő folyamatok összességéről szól majd.
Lapunk szakértői külön felhívták a figyelmet arra, hogy az alternatív pénzügyi leltár elkészítését erősíti, hogy a kormány – immár negyedik éve – képtelen olyan költségvetést készíteni, amelyről pár hónap, legfeljebb fél év múltával nem derül ki, hogy alapjaiban „elszúrt”. Olyan leltárt készít tehát a nagyobbik ellenzéki párt, mint amit úgynevezett fehér könyvként ismer a közgazdászszakma, és amilyet a választásokat megnyerő politikai erő szokott összeállítani annak érdekében, hogy tisztán lássa az államháztartás valós helyzetét.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
