Az illegalitásban élő Ságvári Endre 1944. július 27-én napközben egyik elvtársával találkozott a hűvösvölgyi Nagy cukrászdában, a mai Szépilona presszóban. A nyomozók reggel óta követték. A kommunista vezető először fedett igazolvánnyal próbálta igazolni magát, ám közölték vele, tudják, ki ő. Ekkor előkapta táskájából a fegyverét, és lőtt. Kristóf László csendőr őrmester rávetette magát, de őt is lövések érték, Ságvári ekkor kimenekülhetett az épületből. Az egyik nyomozó a kórházban belehalt sérüléseibe. Életét vesztette maga Ságvári is, mert – már odakint – halálosan megsebesítették.
Kristófot jóval az eset után, az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején állították bíróság elé 12 másik csendőrrel együtt. Többüket halálra ítélték, és kivégezték. Történészek szerint a vád alapja az az ideológiai megfontolás volt, hogy az „ellenforradalmat” a hajdani horthysta reakció, köztük a csendőrség készítette elő. Ez idő tájt előszeretettel fogták öszsze a hajdani rendvédelmi embereket. Így került a vádlottak padjára Kristóf László is.
Az 1959-es halálos ítélet felülvizsgálatát az őrmester nővére kezdeményezte, képviseletét Zétényi Zsolt ügyvéd látta el. A csaknem ötven évvel ezelőtti bírói határozatot a Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnap minden részletében jogsértőnek minősítette. A tanács elnöke, Kónya István, az LB büntető kollégiumának vezetője azt hangsúlyozta, hogy döntésük kizárólagosan a jogot, a hajdani jogszabályokat vette alapul. Nem foglalkoztak az eseményeknek sem a történelmi, sem a politikai, sem pedig az ideológiai minősítésével. Ez más szakterületek feladata, mondta. A hajdani ítéletet is mint egy másik bíróság döntését vették alapul, habár annak szerkezetéből, frazeológiájából és tartalmából egyaránt nyilvánvaló, hogy politikailag elfogult, koncepciós jellegű. Az ilyen határozatok azonban – folytatódott az okfejtés – ezen a címen jelenleg nem semmisíthetők meg, a koncepciós, koholt ítéletek semmissé nyilvánítása vagy ennek lehetővé tétele a jogalkotás feladata.
Az LB – mint elhangzott – az események megítélésekor mindenekelőtt a hajdani jogot elemezte. Elsőként azt vette figyelembe, hogy az állami és a társadalmi rend védelméről szóló, 1921. évi 3. törvénycikk büntetni rendelte azokat, akik a hatalom megszerzése és kizárólagos gyakorlása érdekében szervezkedésben vettek részt. Ez a jogszabály 1945-ig hatályban volt, s – a tegnapi indoklás szerint – a szélsőjobb és a szélsőbal mozgalmait, szervezkedéseit egyaránt üldözte. Ennek alapján figyeltek fel a rendvédelmi hatóságok Ságvári Endrére és társaira is.
Ságvárit tehát az 1921. évi törvény megsértése miatt kereste a hatóság. A négy nyomozónak, a parancs alapján, 1944. július 27-én őrizetbe kellett vennie. Amikor a nyomozók telefonon közölték elöljárójukkal, kik beszélgetnek a cukrászdában, a parancsnok megerősítette: feltétlenül őrizetbe kell őket venni.
A szabályszerűen megkezdett intézkedés mindaddig rendben zajlott, amíg Ságvári elő nem kapta pisztolyát, és lövöldözni nem kezdett. Az LB szerint a detektívek fegyverhasználata jogos volt. A magyar királyi csendőrség szervezeti és szolgálati utasítása ugyanis úgy rendelkezett, hogy ha az intézkedés másképp nem hajtható végre, vagy az intézkedők élete és testi épsége veszélybe kerül, kötelező tüzet nyitni.
A végkövetkeztetés most tehát az volt: a nyomozók az 1921. évi törvény s a csendőrség szabályzata, valamint az elöljáró parancsa alapján törvényesen jártak el Ságvárival szemben. Kristóf ennek a jogszerű akciónak a befejező mozzanatainál nem is volt jelen. Amikor ugyanis a halálos lövés odakint eldördült, az őrmester sebesülten feküdt a cukrászda épületében. Emberek törvénytelen kivégzésével elkövetett háborús bűntettről tehát nem lehet szó. Ez alól most felmentették. A felülvizsgálati tanács hozzátette: Ságvári nem volt jogos védelmi helyzetben, miként azt az 1959-es ítélet állította. A népbíróság akkor úgy vélekedett: a kommunista vezető az ellenállási mozgalomban vett részt, emiatt jogosan használta fegyverét a rendfenntartókkal szemben. Azok tehát törvénytelenül léptek fel. Mindez fordítva igaz – derült ki tegnap. Az indoklás szerint jogtalan lövöldözésével Ságvári okot adott rá, hogy fegyvert használjanak ellene. Vagyis: maga idézte elő azt a tragikus helyzetet, amelynek a végén ő maga az áldozata lett. Ettől elkülönítendő kérdés a bíró szerint, hogy lehetnek, akik becsülik emberi bátorságát.
Megdőlt az a vád is, hogy a csendőr őrmester annak idején részt vett emberek törvénytelen megkínzásában. Ezzel kapcsolatban felidézték, hogy Kristófnak elsősorban az illegális kommunista mozgalom résztvevőit kellett lelepleznie, kihallgatásokban nemigen vett részt. Az 1959-es ítélet szerint négy személyt gumibottal és elektromos eszközzel kínzott. Erről azonban semmi konkrétumot nem tartalmaz az akkori határozat. Az 1959-es ítéleti leírást elfogadva is csupán az mondható el, hogy a kínzás – az akkori büntető kódex szerint – ötévi szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény: hivatali hatalommal való visszaélés volt. A mai büntetőjog kényszervallatásnak nevezi az ilyen esetet. Ez nem háborús bűntett, akkor sem, ha abban az időben háború volt. A bűncselekmény, ha Kristóf elkövette is, öt év alatt elévült – 1959-ben már nem vehették volna figyelembe. Az LB e vádpont miatt, elévülés címén, megszüntette az eljárást.
A volt csendőrt 1959-ben csak úgy tudták bekísérni, hogy a lábán megsebesítették. Az utcán megpróbálta faképnél hagyni a rendőröket. Ez a Legfelsőbb Bíróság szerint pánikreakció volt – hiszen Kristóf ekkor már csaknem 15 éve háborítatlanul élt, dolgozott, beilleszkedett a társadalomba, és nem kellett gondolnia arra, hogy utánanyúlhat az igazságszolgáltatás. Az eljárást emiatt a „súlytalan részcselekmény”, a fogolyszökés vádja miatt is megszüntették.
A tanács elnöke végül arra a kérdésre válaszolt: mi értelme lehet az igazságszolgáltatásnak fél évszázaddal a történtek után. A halálbüntetést már nem lehet jóvátenni. A bíró úgy fogalmazott: a felmentő ítélet, a tisztázó eljárás arra jó, hogy aki tiszteli Kristóf László emlékét, anélkül tehesse meg, hogy emlékére egy nagyon súlyos bűncselekmény, a háborús bűntett árnya vetülne.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
