Az utóbbi napokban több médium is arról tudósított, hogy komoly nézeteltérés alakult ki ön és a pártelnök között a Fidesz tankönyvpolitikája kapcsán. Valóban van önök között vita? Ha kormányra kerülnek, ingyenessé teszik a könyveket, vagy sem?
– Medgyessy Péter annak idején minden diáknak ingyenes étkezést, jogosítványt, utazást és tankönyvet ígért, de ezek egyike sem valósult meg. Sőt, ma már a rászoruló gyerekek is csak támogatást kapnak, mert a költségvetésben meghatározott összeg csak felét-harmadát fedezi a valós költségeknek, s ha az önkormányzatok nem nyúlnának mélyen a zsebükbe, senki nem kapná ingyen a tankönyvet. El kell érni, hogy az ingyenes könyvért valóban ne kelljen fizetni egy forintot se. Célunk az is, hogy csak a jó minőségű kiadvány legyen ingyenes. A piac felhígult, és sok a bizonytalan színvonalú kiadvány a piacon. Olyan könyvet nem szabad támogatni, amely tele van hibával. Arra is törekedni kell, hogy a jó minőségű, ingyenesen biztosított könyvek tartósak legyenek, erre utalt Orbán Viktor is. Utóbbi megvalósítható az általános iskolákban, de a középiskolákban – ahol az érettségire készülő diák a legtöbb könyvet négy évig használja – ennek komoly korlátai vannak.
– A fő kérdés még nyitott: minden általános iskolás ingyenkönyvet kap, vagy csak a rászorulók?
– A Fidesz 2002-es választási programjában szerepelt ez a tétel, és az erre vonatkozó javaslatot többször be is nyújtottuk az Országgyűlésnek az elmúlt négy évben. Ezt továbbra is vállalhatónak, szükségesnek érzem.
– Attól nem tartanak, hogy az ehhez szükséges ötmilliárd forintnak nincs meg a fedezete az állam kasszájában?
– Ez az összeg előteremthető, még akkor is, ha a jelenlegi költségvetés nem biztosít erre forrást. A megvalósításához másfajta típusú gazdaságpolitikára és jobb költségvetésre van szükség.
– A másik három parlamenti párt már nyilvánosságra hozta végleges programját, a Fidesz azonban egyelőre nem. Egyre hangosabbak azok a vádak, amelyek szerint a Fidesznek nincs is programja. Mi az igazság?
– Minden párt esetében a kongresszus döntött a programról. Nálunk is így lesz. A program legfontosabb elemeinek bemutatását azonban már hónapokkal ezelőtt megkezdtük. Csak két példát említek: a társadalombiztosítási járulék és az energiaárak csökkentése. Az oktatási program végleges lezárására a hét végi, március 12-én tartandó konferencián kerül sor. A legfontosabb munkát a Sió László vezette oktatási műhely és a Pálinkás József irányítása alatt működő kulturális tagozat végezte el. Figyelembe vettük a Professzorok Batthyány Köre által kidolgozott, a Szent István-terv oktatásra vonatkozó fejezeteit, a Fidelitas Új nemzedék programját, a parlamenti frakció oktatási kabinetjének törvényjavaslatait, a nemzeti konzultáció és a faluparlament során megfogalmazott javaslatokat is. A hét végi konferencián összegzünk, a Fidesz kongresszusa pedig egy hét múlva elfogadhatja azt.
– Vannak-e már véglegesnek tekinthető programpontok?
– A fő irányok már jó ideje kirajzolódtak. A legfontosabb a nevelés szerepének megerősítése. Az iskola alapvető feladata, hogy az egyén kibontakozása, a teljes személyiség fejlesztése mellett a közösségi szellem kialakulását is segítse. Ehhez örökölni kell egy hagyományra épülő, kulturális jelrendszert. Ezt a mai oktatási dokumentumok nem segítik elő, ezért a Nemzeti alaptantervet ki kell egészíteni azokkal az elemekkel, amelyek ismerete elengedhetetlen mindenki számára. Ne forduljon elő, hogy a gyerekek csak a Harry Pottert olvassák, a Toldit viszont nem. A második alappillér az esélyteremtés megerősítése. Kétszáznegyvenöt iskolát, 152 állami, önkormányzati óvodát zártak be az elmúlt években, ma 18 ezerrel kevesebb gyerek járhat önkormányzati óvodába, mint az előző ciklusban, noha az óvodások létszáma az utóbbi években nem csökkent.
– Hogyan lehet ezt a problémát orvosolni?
– Húszezer új óvodai férőhely létrehozására van szükség. A meglévő óvodákat és alsó tagozatokat az összes kistelepülésen meg kell őrizni. A felső tagozatok esetében ennek már vannak korlátai, hiszen egy kis létszámú iskola nem minden esetben tudja biztosítani minden tárgyból a szaktanárt, és ez hosszabb távon hátrányt jelenthet a gyereknek. Az óvodában és az alsó tagozatban azonban biztosítható a minőség, és ebben az életkorban sokkal fontosabb az otthon közelsége és a családias hangulat, mint a kakaóbiztos számítógép.
– Az MSZP ennél tovább megy: ők nemcsak a létező óvodák megőrzését ígérik, hanem azt is, hogy újrateremtik a már megszűnt kistelepülési intézményeket.
– Négy év durva körzetesítési politika után az ilyesfajta ígérgetésre a legfinomabb jelző az, hogy álszent, képmutató. Csak arra lehet garanciát vállalni, hogy a jelenleg még működő kistelepülési intézményeket megőrizzük, illetve ahol erre szükség van, bővítjük a férőhelyek számát. A szocialistákról ráadásul az is kiderült, hogy nem valódi óvodákat, csupán gyermekmegőrzőket akarnak létrehozni, szakképzett óvónők nélkül, egy-egy családi házban. Ez is fontos, de ezt nem szabad összekeverni az óvodával. Az óvodai helyek növelésére azért van szükség, hogy a kedvezőtlen helyzetből érkező gyerekek az iskolába lépésig ledolgozhassák a hátrányukat. A kistelepülési intézményeket segítené az is, hogy ezek esetében átalakítanánk a finanszírozás rendjét. Egy osztályterem fűtése és világítása ugyanannyiba kerül akkor is, ha tíz gyerek ül az órán, mintha harminc.
– Hogyan lehetne javítani a pedagógusok helyzetén?
– A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány a 2002-es béremelés után elfordult a pedagógusoktól. Mi azt javasoljuk, hogy a közalkalmazotti rendszeren belül, a szakmai előmenetelt a díjazásnál kiemelten kezelő pedagógus-életpályamodellt hozzunk létre. Ennek alapjait már 2001-ben kidolgoztuk, a szakma támogatta. Régi tervünk ez, amit kormányra kerülésünk esetén mindenképp bevezetünk.
– Mit lehet tenni az egyre súlyosabb szakmunkáshiány ellen?
– Kétségtelenül kevés ma a mesterember. A baj orvoslásához az kell, hogy az emberek bízzanak abban: egy szakma legális és tisztességes jövedelmet nyújt majd a gyermekeiknek. A kitörési pontot a gyakorlati képzés jelenti. A mai tanműhelyek nem képesek lépést tartani a valódi piaci igényekkel, ezért a megoldást a vállalkozókkal, cégekkel kötött tanulói szerződésekben látom. Anyagilag kell érdekeltté tenni a vállalkozókat, hogy ne zárkózzanak el a tanulók gyakorlati oktatásától. A hiányszakmák esetében magasabb ösztöndíjjal kell motiválni a diákot, és a cégeket is ösztönözni kell. Ma a vállalkozóknál gyakorlatozó fiatal szakmunkások 90 százaléka elhelyezkedik, míg a tanműhelyben tanulók alig több mint fele jut az iskola elvégzése után munkához.
– A szülők ma már egyre inkább abban látják a biztos jövőt, ha gyerekük egyetemet végez, miközben folyamatosan nő a diplomás munkanélküliek aránya. Mivel lehet arra ösztönözni őket, hogy a diák inkább szakmát tanuljon?
– A két érintett réteg nem ugyanaz. A jelenlegi kormány tagjai gyakran hangoztatják, hogy a diplomás-munkanélküliség oka a Fidesz oktatáspolitikája, hiszen mi növeltük az egyetemi és főiskolai keretszámokat. Fontos tudni, hogy a pályakezdő-munkanélküliség ma nem a diplomásokra jellemző, másrészt látni kell, hogy Magyarországon nem tanulnak sokan a felsőoktatásban. Lengyelországban például húsz százalékkal többen szerezhetnek diplomát. Az állástalanság oka a pangó gazdaság, amelynek következtében tömegesen szűnnek meg a munkahelyek. Nem azért van kevés hidegburkoló és kőműves, mert sokan tanulnak a jogi karon. A szakmunkáshiány oka az, hogy rengeteg fiatal esik ki ki a közoktatásból használható végzettség megszerzése nélkül. Idesorolandók a nyolc osztály elvégzése után lemorzsolódók mellett a pusztán érettségivel rendelkezők is, hiszen ma a matúra önmagában nem versenyképes. A megoldás tehát nem az, hogy a diplomára törekvőket lebeszéljük az oklevél megszerzéséről, hanem az, hogy a többieket ösztönözzük a szakma megszerzésére.
– A Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium négyéves regnálása alatt egymást követték a közvéleményt sok esetben megosztó, alapvető változásokat hozó minisztériumi rendeletek, jogszabály-módosítások, törvények. Magyar Bálint például eltörölte az általános iskolák alsó tagozataiban a buktatást. A Fidesz jónak tartja ezt?
– Mi olyan szabályozást vezettünk be, amely az alsó tagozatban lehetőséget adott arra, hogy ha a gyerek egy-egy tárgyból gyengébben teljesített, akkor azt csak a későbbi évfolyamon értékeljék, amikor a diák már utolérte magát. Az osztályismétlésre utalást ma is megengedi a törvény, de azt a szülő beleegyezéséhez köti. A mi véleményünk ugyanakkor az, hogy ez szakmai kérdés, amelyről a szakembernek, a pedagógusnak kell döntenie. Természetesen elengedhetetlen, hogy a szülő véleményt mondhasson, és a döntésnek messzemenően a gyermek érdekeit kell szolgálnia.
– Az oktatási tárca eltörölte az osztályzást is az alsó tagozatban, és helyette bevezette a szöveges értékelést.
– A polgári kormány is szorgalmazta, hogy minél több iskolában vezessék be a szöveges értékelést. Ennek legfontosabb célja, hogy a szülő és a tanár megértse egymást. Az osztályzás azonban motiváló eszköz is. Azt gondolom, hogy a szöveges értékelés megőrzése mellett nyugodtan meg lehet engedni az osztályzattal való értékelést is, ha ezt a szülők, az iskola igényli. Annál is inkább elfogadható ez, hogy év közben amúgy is jegyekkel értékelik a tanulók teljesítményét.
– Magyar Bálint szerette volna eltörölni a testnevelés osztályzását is, ám ezt a szakma heves tiltakozása megakadályozta. Az MSZP eközben választási programjában a mindennapos kötelező testnevelésóra bevezetéséről beszél.
– Lehetővé kell tenni, hogy a gyerekek mindennap mozogjanak az iskolában. Sajnálatos, hogy az iskolai sport támogatása lényegében megszűnt, pedig az a cél, hogy ne a szülők pénztárcáját terhelje, ha a gyerek az egészsége érdekében sportolni jár. Magyar Bálint a buktató tanítónők mellett a testnevelő tanárokat is ellenségként kezelte, akik szerinte kegyetlenül zavarják fel a duci gyerekeket a mászórúdra.
– Az oktatási tárca bevezette a kétszintű érettségi rendszerét. A modellt még a polgári kormány dolgozta ki, ám a szabad demokrata vezetésű minisztérium több ponton változtatott a szabályozáson. Ilyen volt például a felvételizők számára kötelező emelt szintű érettségi fakultatívvá tétele. Változtatnának az érettségi jelenlegi szabályozásán?
– A tavalyi érettségibotrány után nyilvánvaló, hogy változtatni kell. Kár, hogy ezt a jelenlegi kormány nem ismerte fel. Az államilag finanszírozott egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkező fiataloknak alapkövetelménnyé kell tenni az emelt szintű érettségit. A magasabb fokú matúra egységes képet ad a diákok tudásáról, így azokat össze lehet hasonlítani egymással, függetlenül attól, hogy a felvételiző melyik gimnáziumba járt.
– Egy vagy két emelt szintű vizsgát kellene tenniük a felvételizőknek?
– Kettőt, ahogyan a korábbi rendszerben két tárgyból kellett felvételi vizsgát tenniük a jelentkezőknek.
– A napokban lépett életbe a felsőoktatási képzési szerkezetet radikálisan átalakító felsőoktatási törvény, amelynek első változata alkotmányellenesnek bizonyult, és most ez a verzió is alkotmányossági próba előtt áll.
– Nem az új rendszerrel van a baj, hanem az azt bevezető módszerrel. Radikálisan lerövidítették az átalakítására szánt időt, nem biztosították hozzá a forrásokat. A bolognai folyamat nem jogalkotási, hanem szakmai kérdés, hiszen nem mindegy, hogyan bontjuk szét a hagyományos, osztatlan kurzust alap- és mesterképzésre. Erre alig maradt idő, ráadásul egyik pillanatról a másikra betiltották a hagyományos képzést, miközben a mesterképzés még nem jött létre. Az egész olyan, mintha lebontanának egy régi a házat, a lakókat pedig átterelnék olyan új épületbe, ahol csak a földszint készült el, az emeletekhez hozzá sem kezdtek, sőt részletes tervrajzok sincsenek.
– Hogyan lehetne változtatni ezen?
– Fel kell gyorsítani a mesterképzések tartalmának kidolgozását, és tisztázni kell az átlépés feltételeit. A másik feladat a hagyományos képzési struktúra tilalmának feloldása több szakma esetében, ezek közül az egyik legfontosabb a pedagógusképzés. Elengedhetetlen a tanulás költségeinek csökkentése is. Három év alatt 56 500-ról 49 500-ra csökkent az államilag finanszírozott, diplomával záruló képzésre felvehetők száma, ezeket a helyeket vissza kell adni a diákoknak. A jelenlegi szabályozásban csak az alapképzésben részt vevők 35 százaléka nyerne felvételt a mesterszakokra, szerintem növelni kell ezt az arányt.
– Amikor 1998-ban oktatási miniszter lett, több olyan, még Magyar Bálint által kötött szerződés volt érvényben, amely öt évre szólt, a Fidesz szerint milliárdokat húzott ki a tárca zsebéből a megállapodások felbontása azonban súlyos károkat okozott volna. Úgy tűnik, most is hasonló a helyzet.
– 1998-ban Magyar Bálint öt évre bebetonozott két céget, amelyeknek a vezetői – Kóka János és Erdős Ákos – azóta milliárdosok lettek. Ma ismét a Sulinet-Közháló- és a diákigazolvány-szerződések vannak napirenden. Előbbi ügye egészen felháborító: 3,5 milliárd forintért eladnák a Közhálót, majd 10,5 milliárdért visszabérelnék azt. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kormány már nem tudja megkötni a szerződéseket. Egyébként úgy gondolom, hogy a következő kormány azt is el tudja érni, hogy a diákok és a hallgatók ingyen jussanak hozzá az első diákigazolványukhoz.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
