Jelentősen romlott hazánkban a fizetőkészség

Nem életképes az új csődtörvény. Még hatályba sem lépett, máris módosításra szorul – nyilatkozta lapunknak Nagy István, Magyarország egyik vezető követeléskezelő cége, a Creditreform-Interinfo Kft. ügyvezető igazgatója, aki emlékeztetett: hazánkban indult meg tavaly a legtöbb felszámolási eljárás. A Creditreform kimutatásai szerint a cégek egyre lassabban teljesítik kötelezettségeiket, átlagosan immár 60 napot meghaladó fizetési késedelemmel kell számolni.

Szakmai szervezetek részéről egyre több kritika éri az új csődtörvényt. Mennyiben befolyásolja az önök munkáját az új szabályozás?
– Követeléskezelő cégként vagyunk jelen a magyar piacon, ezért a munkánkat jelentős mértékben nem befolyásolja a módosított csődtörvény. Az azonban már most látható, hogy az új szabályozás nem életképes. Bizonyítja ezt az is, hogy még hatályba sem lépett, máris módosításra szorul, a változtatásokon jelenleg is dolgoznak. Bár új törvényről van szó, mégsem sikerült olyan szabályozást kialakítani, amelyik megfelelne az uniós előírásoknak. Elegendő lett volna a már létező előírások hazai adaptálása, így most nem kellene újra átalakítani a rendelkezést, jelentős időt elvesztegetve a törvényhozással.
– Milyen lépéseket kellene tennie hazánknak azért, hogy az új uniós tagországokra vonatkozó cégfelszámolási lista éléről lekerülhessen?
– Tavaly valóban nálunk indult meg a legtöbb felszámolási eljárás. Ezt az adatot azonban érdemes olyan szempontból is megvizsgálni, hogy mit mutat a tízezer vállalkozásra eső felszámolások száma, s ebben a viszonylatban már nem állunk olyan rosszul.
– A legfrissebb adatok szerint a magyar cégek továbbra sem hajlandók áldozni követeléskezelésre és a konkurens cégekkel kapcsolatos információk beszerzésére, e szolgáltatásokat inkább a külföldi cégek veszik igénybe. Mi lehet ennek az oka?
– Valóban igaz, hogy ebből a szempontból a külföldi cégek elővigyázatosabbak. Úgy gondolom, ennek elsősorban történelmi okai vannak. A szocialista gazdaságban ugyanis sem követelésbehajtás, sem inkasszó nem létezett. Annak ellenére, hogy a közös megegyezésen alapuló inkasszószolgáltatás már tizenhat éve létezik a magyar piacon, a cégek között még mindig igen lassan terjed a követelés rendezésének e módja, jóllehet a hitelező így sokkal gyorsabban tud hozzájutni pénzéhez. Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok továbbra sem szívesen bízzák a követeléseiket behajtókra, inkább kivárnak. Ehhez az is hozzájárul, hogy több behajtással foglalkozó cég a törvényesség határán működik, amely nem növeli a bizalmat a profi – pénzügyi szolgáltatásként – követeléskezeléssel foglalkozó vállalatok iránt.
– Egységes követelés-nyilvántartó rendszert indított útjára a minap az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége és az Opten Informatikai Kft. a lánctartozás megfékezéséért. Mennyiben nyújthat megoldást ez az új rendszer?
– Kockázatosnak tartom ezeket az adóslistákat. Ha ugyanis nem felel meg a valóságnak a listán szereplő tartozás, úgy azonnal beperelhetik a hamis adatot közlő céget. Abban az esetben, ha egy cég a lista szerint 15 millió forinttal tartozik, ám időközben akár csak 100 ezer forintot is törlesztett az adósságából, már nem állja meg a helyét a kimutatásban szereplő adat. A listából nem lehet megtudni azt sem, hogy a feltüntetett követelés a vevő likviditási gondjai vagy egy minőségi reklamáció miatt keletkezett. Meglepő a vállalkozás azért is, mert az Opten Kft.-t nem nevezném profi követeléskezelőnek, de még komoly minősítéssel foglalkozó információszolgáltató cégnek sem.
– A követeléskezelők kimutatásai szerint a körbetartozásokhoz jelentős mértékben hozzájárulnak a késedelmes állami fizetések. Milyen mértékben van jelen az állam a cégek közötti tartozásoknál?
– Az áfavisszatartás nyomot hagyott a tavaly keletkezett tartozásokon, ám összességében az állam nem számít rosszabb adósnak, mint egy másik piaci szereplő. Tény, hogy az állami intézmények, az önkormányzatok most is csak lassan tudják teljesíteni a kifizetéseket. Súlyosbítja a problémát, hogy egyes intézmények a fizetésképtelenség határán működnek, bizonyos költségvetési szervek pedig úgy rendelnek meg árut és szolgáltatást, hogy nem rendelkeznek ezek ellenértékével, sokszor azért, mert a büdzsétől nem kapták meg az ígért pénzt. Ebből adódóan az államnak jelentős szerepe van a cégek közötti tartozásokban.
– Hány napos késéssel fizetnek most a cégek?
– Átlagosan nyolcnapos halasztott fizetéssel állítják ki a számlákat a cégek, a késedelmes napok száma ugyanakkor már meghaladta a hatvanat. Kimutatásaink szerint a tavaly még átlagosan „csak” 45 napos késéssel kellett számolni, de az átutalások teljesítése egyre lassabban történik meg.
– Melyek azok a területek, amelyeket a legjobban sújt a cégek közötti tartozás?
– A legtöbb felszámolt cég az építőiparban, az iparban és a vendéglátásban található. Az építőiparban majdnem négyszázalékos a fizetésképtelenség aránya. Az átlagosnál rosszabb a helyzet még a kereskedelem és a javítás, a szállítás, a raktározás, a távközlés, valamint a mezőgazdaság terén. Tavaly a legkevesebb fizetésképtelen cég az oktatásban és az egészségügyben volt.
– A csődeljárásoknál mért megtérülés hozama a Coface követeléskezelő adatai szerint döbbenetesen alacsony, mindössze 0,4 százalékos. Mi magyarázhatja ezt?
– A megtérülési hozam nagyon kicsi Magyarországon. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az EU többi országában sem sokkal magasabb ez az arány. Jelenleg csak akkor indul felszámolási eljárás az adós ellen, amikor már hónapok óta minden beszállító tisztában van azzal, hogy fizetésképtelen a cég. Mire végre megjelenik a cégközlönyben az eljárás megindítása, már minimum egy éve fizetésképtelen a vállalat, amely rég elköltötte a vagyonát. Hiányosságai ellenére a mostani törvény célja a felszámolás felgyorsítása, így a jövőben megnő az esélye annak is, hogy több olyan vagyon marad meg, amelyet szét lehet osztani a hitelező cégek között.