Döntően az állampapír-állomány és a bankközi betétek (döntően a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-nél elhelyezett rövid lejáratú bankközi betétállomány) dinamikus emelkedése az eszközoldali növekedés fő motorja, nem pedig a hitelezés további dinamikus bővülése – így tartja a felügyelet.
A mérleg bővülését forrásoldalról az ügyfélbetétek (ezen belül is legfőképp a lakossági betétek) dinamikus emelkedése teszi lehetővé. A hitelállomány növekedési üteme már 2004 második felében csökkenésnek indult, 2005-ben pedig egyszámjegyűre (8,7 százalék) zsugorodott. A lakossági hitelállománynak visszafogott volt a növekedési üteme, a kisvállalkozói hitelállomány pedig még nominálisan is csökkent – derül ki az anyagból.
A lakossági hiteleken belül a lakáshitelek állományának növekedési üteme jelentősen csökkent, a fogyasztási hitelek állománya viszont a megelőző évinél gyorsabban bővült. A vállalkozói hitelállomány bővülése is lassult, de jócskán meghaladta a szektor összes hitelállománya bővülésének ütemét. A bankoktól a hiteldinamikában való elmaradás legfőbb oka a devizáktól való ódzkodás. Ez a magyarázata annak is, hogy a lakáshitelezésben csak szerény bővülést tudtak elérni 2005-ben, hiszen a friss kereslet nagy része a forinthitelekénél alacsonyabb nominális kamatozású devizahitelek felvételére irányul – derül ki a PSZÁF felméréséből.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
