Lenne biomassza, ha volna fűtőanyag

A szocialista párt agrárkabinetjének vezetője, Magda Sándor által irányított főiskola kapta meg a napokban azt az 1,6 milliárd forintos apanázst, amit az energiatermelő mezőgazdaság hazai megteremtésére szánt az unió és a kormány. Szakmai körökben nem igazán ismeretesek azok az érvek, amelyek alapján a gyöngyösi intézmény állhatott a program élére. Eközben megélénkült hazánkban a biomassza-beruházási kedv. A kérdés csak az, lesz-e elegendő tüzelőanyag.

Komplex mezőgazdasági programra lenne ahhoz szükség, hogy a biomassza-fűtőművek terjedésével lépést tarthasson a tüzelésre alkalmas növények termesztése. A jelen pillanatban hazánkban működő három áramtermelő biomassza-erőmű fa- vagy szén–fa vegyes tüzelésű, és ugyanezzel az alapanyaggal működik a kisebb fűtőművek zöme is. A sokat emlegetett energiafüvet mindössze néhány kisebb kazánban égetik, kifejezetten energetikai célból termesztett fát pedig információink szerint még sehol, üzemszerűen legalábbis biztos nem. Az erdészetektől beszerezhető fa és faapríték ennek következtében egyre drágul és fogy, nem véletlen, hogy néhány kisebb fűtőműben kénytelenek voltak visszatérni a szénhez. Legutóbb éppen a mátészalkai hőerőmű vezetője jelezte, hogy szűkösek a beszerzési forrásaik, és hiába próbálnak meg energiafű vagy energiaerdő termesztéséről megállapodni a környékbeli termelőkkel, azok egyelőre nem állnak kötélnek.
– Az erőművek képesek kiszámítható környezetet teremteni a termelők számára, de az államtól várható támogatás egyelőre nem teszi világossá, hogy valóban megéri-e energiafüvet vetni búza helyett – ebben látja a mezőgazdaság ellenállásának okát Somosi László, a pécsi Pannonpower erőmű vezérigazgatója, aki egyben a Magyar Biomasssza-szövetség elnöke is. Somosi hozzátette ugyanakkor, hogy nemcsak a támogatás bizonytalan, de az sem kristályosodott még ki, milyen fű- vagy fafajták lennének a legjobbak. Ez egyszerre technológiai – egy kazán nem tud bármilyen növényt ugyanolyan hatásfokkal eltüzelni – és nemesítési probléma. Az optimális energianövénynek ugyanis az erőmű és a termesztési hely éghajlati, mezőgazdasági adottságainak is meg kell felelnie. – A szarvasi energiafű körül szaporodnak a biztató jelek, de a termelési tapasztalat még kevés, további munkára van szükség. Éppen ezért a Pannonpower két egyetemmel, a pécsivel és a sopronival is kutatási kapcsolatban áll, de vizsgáljuk a külföldi, főleg olasz és spanyol eredményeket is. Most éppen egy kétéves termésidejű, olasz nyárfajtával próbálkozunk. Ha minden szempontból beválik, megvásároljuk a technológiát. Emellett teszteljük, hogyan használhatnánk fel hatékonyan a mezőgazdasági hulladékot, például a kukoricaszárat – nyilatkozta a szakember. A Pannonpower egyébként éppen a napokban jelentette be, hogy 2009-re felépít két új fatüzelésű erőművi blokkot, és ennek kapcsán egy pályázatot is kiírtak, amely harmincezer tonna fás szárú növény folyamatos szállításáról szól. Somosi László szerint a kiírással jól tesztelhetik, miképp reagál a mezőgazdaság az új lehetőségre.
Elvben minden szakember egyetért abban, hogy a biomassza lehet a hazai környezetbarát energetika kitörési pontja, és abban sincs vita, hogy ez óriási lehetőséget teremt a mezőgazdaság számára. A gond csak az, hogy az energiaültetvények tulajdonosai nem számíthatnak uniós területalapú támogatásra, mivel az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat rendszerében nem minősülnek mezőgazdasági hasznosítású területnek, így az energiaültetvények jövedelmezőségben egyelőre nem vehetik fel a versenyt a gabonákkal. Az ültetvényesek még a területalapú támogatás nemzeti önrészét sem kaphatnák meg egyszerűen, mert ehhez az energianövényekkel telepített földterületeket a területpihentetési támogatásra jogosult hektárok között kellene számon tartani. Erre ugyan elvi lehetőség van, de akkor a közös agrárpolitika egyik legszigorúbb támogatási-ellenőrzési rendszerét is alkalmazni kellene, és ez tényleg annyira bonyolult, hogy elriasztja a kormányt. Területalapú közösségi támogatás híján így maradnak a különböző programok, amelyek révén általában a költségek negyven százalékát nyerheti el az, aki energiaültetvény telepítésében gondolkodik, és ez eddig nem bizonyult elégnek a szerkezetváltás beindulásához.
A változások felgyorsítására hivatott az 1,6 milliárd forintos új bioenergetikai program, amelynek házigazdája a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola lesz, ugyanakkor csatlakozik hozzá tíz észak-magyarországi felsőoktatási intézmény, kutatóintézet és gazdasági társaság. Szakmai körökben meglepetést okozott, hogy az agrártárca vezetője által személyesen átadott apanázst az a felsőoktatási intézmény kezeli majd, amelynek Magda Sándor szocialista politikus, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a rektora.