Krausz Tamás szélsőbaloldali politikus katasztrofális döntésnek nevezte az LB határozatát – bár azt elismerte, hogy 1959-ben koncepciós perben ítélték halálra Kristóf László csendőrnyomozót. Hozzátette azonban, hogy Ságvári gyilkosainak felmentése abszurditás. Kritizálta az LB érvelését – mely szerint Kristóf tettét az elkövetéskor hatályban levő törvények alapján kell megítélni –, mert szerinte a polgári demokratikus Magyarország semmilyen formában nem azonosulhat az akkori fasiszta jogrenddel. Krausz úgy véli, a bíróság felemelte a fasiszta rezsimet a demokrácia szintjére, ezért igen komoly mozgalom fog megszerveződni azért, hogy mindenképpen felülvizsgálják e döntést.
A MIÉP–Jobbik részéről tegnap Balczó Zoltán fekete fóliával takarta le a fővárosi Budakeszi úton található, szerinte „történelemhamisító” Ságvári-emléktáblát, egyúttal jelezte, kezdeményezi annak eltávolítását is. A Jobbik alelnöke felszólította Hiller Istvánt, az MSZP elnökét, hogy kérjen bocsánatot az ártatlanul kivégzett Kristóf László rokonaitól, kezdeményezze ő is az emléktábla leszerelését, s történészként fejezze be történelemhamisító kísérleteit. Ismert, a pártelnök a Ságvárinak emléket állító helyen koszorúzott, s kijelentette: büszkén vállalják vele a közösséget.
A magát a csendőröknek színleg megadó, majd három csendőrt – egyiküket halálosan – megsebesítő kommunista Ságvárit végül lelőtte az egyik csendőr, de nem Kristóf. Utóbbit két társával együtt egy koncepciós per után 1959-ben kivégezték. Balczó Zoltán a rendszerváltás kudarcának nevezte, hogy „egy rendőrgyilkosnak, egy embertelen eszméért küzdő terroristának” 2006-ban ilyen emléktáblája lehet.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
