Még fennáll a forintválság veszélye

Komoly figyelmeztetésként értékelik gazdaságkutatók a forint jelentős gyengülését. Az elmúlt két nap pénzpiaci eseményeit egyelőre globális folyamatokkal magyarázzák az elemzők, akik közül azonban egyre többen vélik úgy, hogy megnőtt hazánkban egy pénzügyi válság esélye. Eközben Veres János elismerte: még nyáron intézkedéseket kell hozni a költségvetési hiány csökkentésére.

Súlyos teherként nehezedik a magyar gazdaságra az államháztartás óriási hiánya – értékelték gazdaságkutatók az elmúlt két nap pénzpiaci eseményeit. Bár az elemzők elsősorban a nemzetközi folyamatokat teszik felelőssé a forint jelentős gyengüléséért, egyre több gazdaságkutató cég figyelmeztet: ha az új kormány közvetlenül a választások után nem kezd hozzá a költségvetés rendbetételéhez, a közigazgatási, egészségügyi és oktatási reformokhoz, akkor komoly pénzügyi válság fenyegeti hazánkat. Az elmúlt két napban a térségi valuták ugyan együtt gyengültek, a régiós piacok közül mégis a magyar gazdaság a legérzékenyebb a külső pénzügyi változásokra. Az Economist legutóbbi előrejelzése szerint a feltörekvő piaci országok közül jelenleg hazánk szorul a legnagyobb mértékű külső forrásbevonásra annak érdekében, hogy hiányát finanszírozni tudja.
*
A forint váratlanul nagy mértékű gyengülésével kapcsolatban Járai Zsigmond tegnap úgy fogalmazott: nem lehet megmondani, hogy mi fog történni, főként hosszabb távon. Az MNB elnöke ugyanakkor egyelőre nem említette a jegybanki beavatkozások szükségességét.
Az államháztartás átalakításával kapcsolatban Veres János a köztévé tegnapi adásában elismerte: érzékenyebbé váltak a külföldi befektetők az egyes országokat övező bizonytalanságokra. A pénzügyminiszter szükségesnek ítélte, hogy a parlament még nyáron meghozza azokat a döntéseket, amelyekkel biztosítani lehet a költségvetés hiányának csökkenését, és az euróbevezetés feltételeinek 2008-as teljesítését. Az élelmiszerek és a háztartási energia alacsony áfájának emelését firtató kérdésre Veres kitérő választ adott. Mint mondta, sokféle lehetőség létezik, amelyeket mérlegelni kell, s amelyekről a parlament nyáron „bölcs döntéseket” fog hozni. Mint ismeretes, Veres múlt hónap végén még határozottan cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, miszerint a Pénzügyminisztériumban az élelmiszerek és a gyógyszerek áfatartalmának emelését tervezik. A múlt hónapban a Kopint-Datorg Rt. is jelezte: ősztől áfaemelésre és drágább élelmiszerekre lehet számítani, mivel ebben az évben 20 százalékra kellene emelni a jelenleg 15 százalékos általános forgalmi adójú termékek közterhét. A gazdaságkutató cég az áfaemelést az év eleji áfacsökkentés ellentételezésével és a magas hiánnyal indokolta.
Hasonló előrejelzést tett közzé szerdán a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Ecostat Gazdaságelemző Intézet is. Mindkét cég úgy látja, ha az új kabinet nem hozza meg azonnal a szükséges megszorító intézkedéseket, akkor az ország pénzügyi egyensúlyát teszi kockára.
A gazdaságkutatói aggodalmakat támasztja alá a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza, a Danske Bank tegnap közzétett értékelése, amely Magyarországot a fejlődő piacok „rohadt almájának” nevezte. A bank a pénzügyi megfontoltság hiányára hivatkozva egyúttal azt javasolta ügyfeleinek, hogy tartsák magukat távol a magyar befektetésektől. A pénzintézet szerint a deviza- és a részvénypiacokon most kialakult zűrzavar a továbbiakban is fennmarad hazánkban, függetlenül a globális likviditási helyzettől.

Fél a PM? Az eddigi gyakorlattól eltérően csak később teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás első háromhavi adatait – derül ki a tárca tájékoztatójából. A szokatlan késlekedést a pénteki esedékességgel, valamint a „húsvéttal terhelt” héttel indokolta a PM a Világgazdaságnak. Tény ugyanakkor, hogy az idei első két hónapban már 435,5 milliárd forintnyi deficit halmozódott fel az államháztartásban, s az első negyedévre a pénzügyi tárca – a teljes éves hiány 45 százalékát jelentő – 694,6 milliárd forintnyi hiányt vár.

felértékelt versenytársak. Felminősítést valószínűsítő pozitív kilátást adott a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő tegnap hét új uniós tagállamnak, Szlovákiának, Szlovéniának, Litvániának, Észtországnak, Lettországnak, Máltának és Ciprusnak, miután már beléptek az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba, az ERM-II. rendszerbe, az euró előszobájába. A Moody’s egyúttal jelezte, hogy Magyarország majdani ERM-II. tagságát nem feltétlenül kísérné hasonló elismerés.