Zárt ajtók mögött hallgatta meg a szakbizottság Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt, az országos rendőrfőkapitányt, a határőrség országos parancsnokát, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóit. Az egész ügyet a bizonytalanság jellemzi, amit csak fokoz a politikai hozzá nem értés és egyes politikusi nyilatkozatok – mondta Kövér László. Hozzátette, a partner titkosszolgálattól március 22-én érkezett az az információ, hogy hazánkban külföldi bűnözői csoportok magyarországi akciókat akarnak végrehajtani választási nagygyűléseken, így érthetetlen, miért csak március 27-én kapott erről értesítést az országos rendőrfőkapitány. Kövér László további értetlenségét fejezte ki, hogy miért nem hívták össze egyszer sem eddig a terrorellenes koordinációs bizottságot, illetve miért nem ülésezett a Juhász Ferenc honvédelmi miniszter által vezetett nemzetbiztonsági kabinet. Mire való a két testület, ha nem arra, hogy egy ilyen információ birtokában ülésezzen, különös tekintettel Gyurcsány Ferenc kommunikációjára? – jegyezte meg.
Figyelmeztetett arra is: Lamperth Mónika belügyminiszter 2005-ben kiadott egy miniszteri utasítást, amelyben a terrorizmus elleni fellépés egységes végrehajtására különböző készültségi fokozatokat határozott meg a), b), c), d) pontokban. Utóbbi két pont kapcsolatos a Magyarországra irányuló terrorfenyegetettségről szóló információkkal. Ehhez képest meglepő módon egyiket sem rendelték el – hangsúlyozta Kövér. Szerinte ezek alapján vagy nincsen terrorveszély, vagy ki van téve annak, de a belügyminiszter a saját utasítását sem veszi komolyan. Arról is szólt: Gyurcsány Ferenc mostanra korrigálta szavait, s már nem konkrétan a hét végi nagygyűlések megzavarásáról, hanem általánosságban a kampányidőszak alatti fenyegetettségről beszélt, éppen emiatt fel kell tenni a kérdést: amíg hallgatott, vajon mennyi kampányesemény történt, azokon hány tízezer ember vett részt? Mindebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy esetleg mégsem akkora a fenyegetettség, mint amekkora a kommunikációjának a füstje – vélekedett. Kijelentette: tisztázni kell, miként és honnan, itthonról vagy külföldről jutott a Népszabadság Szlovákiában és Magyarországon is államtitkot képező információhoz a fenyegetésről. A kiszivárogtatás nagyban akadályozza valós veszély esetén a felderítést s a két ország partnerszolgálati együttműködését. Kövér majd így folytatta: ne zárjuk ki azt a lehetőséget, hogy a magyar nemzetbiztonsági államtitkárság környezetéből érkezett az értesülés. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a Népszabadság volt magas beosztású munkatársa jelenleg a nemzetbiztonsági irodán Tóth András mellett dolgozik.
A Népszava kérdésére, amelyben államtitokra és a bizottság zárt, titkos ülésén elhangzottakra voltak utalások, Kövér László kijelentette: külföldi partnerszolgálati dokumentumok kiszivárogtatása a legdurvább dolog. Felettébb furcsának találta, hogy a zárt ülésen államtitkot képező anyagokról tájékoztatást kapott a Népszava, s közölte: azon sem lepődne már meg, ha a nemzetbiztonsági iroda eljuttatná a napilaphoz a zárt ülés jegyzőkönyvét.
– Olyan adat és jelzés nem áll rendelkezésünkre, amely akár a hét végi rendezvények biztonságát, akár a választási kampány hátralévő időszakára vonatkozó eseményeket negatívan érintené – mondta tegnap Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár.
Lapunk érdeklődésére Vajda Péter, Tóth András közvetlen munkatársa, a Népszabadság hírrovatának egykori vezetője úgy nyilatkozott: nem érzi megszólítva magát, ezért nem kíván reagálni Kövér László felvetéseire.
origo.hu
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál
