Tizenegy orvos indított pert a soproni Erzsébet Kórház ellen. Azt kérték a Szombathelyi Munkaügyi Bíróságtól, hogy állapítsa meg: 2004. május elsejétől, azaz hazánk uniós csatlakozásától az ügyeletben töltött időt teljes egészében munkaidőnek kellett volna tekinteni, s ennek megfelelően kellett volna díjazni. Magyarországon ugyanis egy 2000-ben hozott kormányrendelet alapján az ügyeletnek csak egy részét, 24 órából például csak 4–8 órát tekintenek munkaidőnek, s csak ezután fizetnek túlmunkadíjat, mondván: az orvos a fennmaradó időben a szobájában pihen. A doktorok azért fordultak bírósághoz, mert ellentétesnek tartják ezt a szabályozást az Európai Bíróság 2003-ban hozott döntésével, amely kimondta, hogy az ügyeletet, ha azt az otthontól távol, a munkahelyen kell eltölteni, teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni.
Nem a soproni kórház dolgozóié az egyetlen ilyen, folyamatban lévő per Magyarországon. Az esetükben hozott, nem jogerős döntés azonban precedensértékű, hiszen a bíróság először ítélte meg az elmaradt pénzek kifizetését is, a többi ügyben csak a jogalapról határozott.
Pozsonyi János, a Vas Megyei Bíróság elnökhelyettes-szóvivője lapunknak elmondta: a soproni orvosok ügyében az alperes kórház álláspontja az volt, hogy az ügyeletnek csak egy része tekintendő munkaidőnek, s csak ezután jár a rendkívüli munkavégzésre többletdíjazás. A bíróság első fokon azonban az orvosoknak adott igazat, s kimondta, az ügyelet teljes egészében munkaidő. A 11 orvosnak közel 10 millió forintot ítéltek meg. A kórház fellebbez a határozat ellen – nyilatkozta Toborcz Sándor, az intézmény gazdasági vezetője. Mint mondta: nem gondolják, hogy a pénzt nekik kellene kifizetniük, ha a döntés jogerőssé válik. Az intézmény ugyanis az érvényben lévő kormányrendeletnek megfelelően fizette az ügyeleti díjakat.
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke is úgy látja: ha a bírósági döntések jogerőssé válnak, akkor nem a kórházaknak, hanem az államnak kellene rendeznie az elmaradt ügyeleti díjakat. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke régóta sürgeti, hogy az állam a sorozatos perektől függetlenül fizesse ki az elmaradt pénzt. Emlékeztetett arra: novemberben személyesen állapodott meg a miniszterelnökkel, hogy kidolgozzák a megfelelő szabályozást, de az ügyben – szerinte – az Egészségügyi Minisztérium miatt nem történt semmi.
Az egészségügyi miniszter állítja: dolgoznak az új szabályozáson. Rácz Jenőt arról is kérdeztük, hogy szerinte kinek kellene kifizetnie a megítélt összeget. Mint mondta: csak a jogerős ítélet után lehet dönteni arról, hogy szükség van-e valamilyen központi intézkedésre. Arra a kérdésre, hogy ha a bíróság jogerősen is megítéli a pénzt, akkor az állam kifizeti-e azt, úgy felelt: nem létező bírósági döntésekre nem lehet kormányzati intézkedéseket alapozni. Hozzátette: nemcsak Magyarországon, hanem az EU-ban sem tudnak megfelelni a bírósági döntésnek. Ha az ügyeletet teljes egészében munkaidőnek tekintenék, akkor – szerinte – olyan hamar kitöltenék az orvosok a heti maximális munkaidőkeretet, hogy hét végére összeomlana az ellátás.
Mikola István, a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje azt hangsúlyozta: az államnak ki kellene fizetnie az elmaradt ügyeleti díjakat, s azt ők kormányra kerülésük esetén meg is tennék.
origo.hu
Apáti Bence: Magyar Péter 25 milliós kérdése - kép
