Újabb fertőzött hazai madártetemek

Ismét madárinfluenzával fertőzött vadmadarakra bukkantak Magyarországon: Szentendrén, Százhalombattán, Dunaszentbenedeken és a már védőzár alá vont Nagybaracskán. Összesen tizenhat madártetemben mutatták ki tegnap a H5-ös vírust az állat-egészségügyi intézet laboratóriumában – közölte Batiz András kormányszóvivő tegnap az MTI-vel. Közben Németországban rendkívüli intézkedésekről tárgyaltak a kórokozó jelentette fenyegetés miatt.

MN-összeállítás
2006. 03. 02. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai tájékoztatásból kiderült, hogy Szentendrén egy tőkésréce, Százhalombattán egy dankasirály, Dunaszentbenedeken egy bütykös hattyú, Nagybaracskán tizenkét hattyú és egy szárcsa hullott el. Azokon a helyeken, ahol a szárnyasokat megtalálták, az egészségügyi hatóságok meghozták a szükséges óvintézkedéseket. Kialakítják a védő- és megfigyelési zónákat, megkezdik az állattartók és -feldolgozók számbavételét, valamint – ahol ez szükséges – fokozzák a rendőri jelenlétet. Nagybaracskán erre nincs szükség, mert ott már február 15-től mindez érvényben van. A magyar szakemberek úgy vélik: minden valószínűség szerint a H5N1-es vírus okozta az állatok pusztulását, de a végső szót a brit weybridge-i laboratórium mondja ki, amely az Európai Unióban egyedüliként foglalhat hivatalosan állást ebben a kérdésben – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
*
Május végéig várhatóan nem lesz ritka jelenség, ha elhullott, fertőzött vadmadarakat találnak az országban – nyilatkozta lapunknak Süth Miklós országos főállatorvos. A tavaszi hónapokban tömegesen vonulnak a madarak, korábban a hattyúk jöttek csapatokban, ezekben a napokban a kacsák és a libák. Az állatok a költőhelyekre igyekeznek, és amíg nagy számban vannak együtt, a fertőzés valószínűsége is nagyobb közöttük. Amikor majd párba állnak, ez a kockázat csökkenni fog. Annak a gyanúja eddig még sehol sem vetődött fel Magyarországon, hogy a háziszárnyasokra is átterjedt volna a kór – mondta Süth Miklós. A járvány megelőzésének legfontosabb eleme, hogy az állattartók mindenképpen akadályozzák meg jószágaik és a vadmadarak érintkezését. A háziszárnyast zártan kell tartani és fedett helyen etetni. Különösen fontos ez most, amikor nagy mezőgazdasági területeket, réteket és vetéseket öntött el a víz, ami a vízi madarak találkozásának esélyét növeli.
A kormányszóvivő nyilatkozata szerint a nagybaracskait kivéve mindegyik helyszínen egyetlen szárnyas elhullásáról van szó, ezért tényleges útzár kialakítása nem indokolt. Szentendrén a 11-es út be- és kivezető szakaszán állnak rendőrök, Százhalombattánál a 6-os út leágazásánál, valamint a város négy pontján. Tegnap délutántól mindkét területen szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak, csakúgy, mint Dunaszentbenedeken, valamint az ott kialakítandó védőzóna alá eső Géderlakon és Uszódon. Nagybaracskán nincs szükség újabb lépésre, itt a már február 15-én elrendelt intézkedéseket hoszszabbítják meg. A védőzónákban tilos a baromfik szállítása, illetve később kizárólag hatósági állatorvos engedélyével lehetséges. A megfigyelési zónákban a belső mozgás engedélyezett, ám a baromfi, illetve feldolgozott húsáru, tojás és tojásszármazék kivitele szintén engedélyköteles.
Az érintett települések üzleteiben vásárolt baromfitermékek kijuttathatók a védett körzetekből, ezek fogyasztása veszélytelen, mivel a boltokba csak bevizsgált termék jut. Egyedül a számla megőrzése fontos, hiszen a vásárló ennek felmutatásával tudja igazolni a hús eredetét – írja az MTI.
Harminc szakember kezdte meg a védekezést a madárinfluenza elterjedésének megakadályozása érdekében Horányban és a köré vont védő-, illetve megfigyelőzónában – közölte Virsinger György, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetője tegnap a távirati irodával. A településen kedden H5-ös vírussal fertőzött hattyú tetemére bukkantak. Az állomás munkatársai kijelölték három kilométeres körzetben a védő-, és tíz kilométeres körzetben a megfigyelőzónát. A forgalmasabb helyeken figyelmeztető- táblát helyeztek el, és végigjárták Szigetmonostor, Göd, Dunakeszi baromfitartó portáit, hogy figyelmeztessék a tulajdonosokat a rendelkezések betartására. A védő- és a megfigyelőzónában – ez utóbbihoz tartozik Sződliget, Fót, Leányfalu, Pomáz – fokozott közúti ellenőrzésekre lehet számítani. Az egészségügyi szakemberek rendőrökkel közösen, szúrópróbaszerűen megállítják a húst, vagy egyéb élelmiszereket szállító teherkocsikat, hogy megvizsgálják, valóban állatorvossal ellenőrzött termékből áll-e a rakomány.

Német óvintézkedések. A német szövetségi kormány és a tartományok tegnap szigorították a veszélyeztetett területen élő háziállatok tartását, miután egy Rügen szigetén elhullott macskatetemben kimutatták a H5N1 vírust – jelentette az MTI. Ez az első ismert eset Németországban s egyben az Európai Unióban, hogy emlősállatot pusztított el a kórokozó. A macskák ezentúl nem hagyhatják el gazdájuk házát (lakását), a kutyákat pedig pórázon kell vezetni mindenütt, ahol megjelent a madárinfluenza. A rendszabályok megszegőit pénzbírsággal sújthatják. Az óvintézkedések csak azokban a zárt övezetekben érvényesek, amelyeket a korábban elhullott madarak lelőhelyei körül alakítottak ki három kilométer sugarú körben.
Németországban a rügeni eset után is állatjárványként kezelik a madárinfluenzát. Reinhard Kurth, a tekintélyes Robert Koch Intézet vezetője nem lát komolyabb veszélyt. Az utóbbi hetekben viszonylag nagy számban pusztultak el macskák Irakban H5N1 miatt is. A rügeni macskaeset korán jött, de nem meglepő. Ázsiában már két évvel ezelőtt megfigyelték, hogy macskák között is pusztít a madárinfluenza vírusa – mondta a tudós.
A megelőzésre vonatkozó tanácsok változatlanok: lehetőleg senki ne nyúljon madártetemhez, s ezt a szülők jól véssék a gyerekek agyába. A macskaeset óta fokozottabban hívják fel a figyelmet arra, milyen tünetek lehetnek gyanúsak háziállatok esetében: nehéz, de szapora lélegzés, megduzzadt, váladékozó orr. A háziszárnyasok körében még mindig nem észlelték a kórokozót, s megnyugtató az az információ is, hogy a csirkehús alapos átsütése elpusztítja a vírust. Eddig öt tartományt érint a madárinfluenza német földön: Mecklenburg-Elő-Pomerániát, Brandenburgot, Schleswig-Holsteint, Baden-Württemberget és Bajorországot.
A madárvész H5-ös vírusával fertőzött az az elpusztult hattyú, amelynek tetemére a német határ mentén bukkantak Svájcban, ez már a második megbetegedés az alpesi országban. A szövetségi állatorvosi szolgálat tegnapi tájékoztatása szerint egy hetet kell várni arra, hogy kiderüljön, vajon az állatból vett mintában kimutatható-e a madárinfluenza-vírus H5N1 altípusa.
Az állatra a Bodeni-tó északnyugati részében, Kreuzlingen közelében bukkantak. Ezen a részen, de német területen nemrégiben két madárinfluenzával fertőzött vadkacsát találtak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.