Újabb mélyrepülésben a forint

Folytatódott tegnap a forint mélyrepülése. A magyar valuta újabb kétéves mélypontját érte el, majdnem a 260-as szintig gyengült az euróval szemben. Elemzők a nemzetközi környezet megváltozása és a magyar egyensúlyi problémák miatt a jegybanki alapkamat emelését tartják valószínűnek.

Ismét megroppant tegnap a forint: a magyar valuta árfolyama 259,9 forintig gyengült az euróval szemben. Gazdaságkutatók az újabb forintgyengülést a nemzetközi befektetői környezet megváltozásával, valamint a magyar gazdaság jelentős egyensúlyi problémáival, elsősorban az óriási államháztartási hiánnyal magyarázzák. Elemzők szerint az árstabilitás fenntartása érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelésre kényszerül. A kamatemelés időpontjára vonatkozóan hazai és külföldi gazdaságkutatók eltérő előrejelzést adtak tegnap, abban ugyanakkor valamennyien egyetértettek, hogy a jegybank következő lépése mindenképpen az alapkamat emelése lesz. Ezt a prognózist támasztja alá Járai Zsigmond jegybankelnök csütörtök délutáni nyilatkozata is, miszerint egyre több jel mutat arra, hogy emelni kell az alapkamat jelenlegi 6 százalékos szintjét. Az MNB elnöke úgy vélekedett, a felduzzadó költségvetési deficit miatt a magyar gazdaság „szívroham közeli” állapotban van, a nagy hiány pedig elriaszthatja a befektetőket, visszafoghatja a gazdasági növekedést.
Komolyan kell venni Járai Zsigmond szavait, a magyar költségvetés valóban kritikus állapotban van – értékelte az utóbbi három nap pénzpiaci eseményeit tegnap Lars Christensen, a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza, a Danske Bank elemzője. Szerinte a magyar kamatpolitikát jelenleg nem a külső befektetői környezet, hanem sokkal inkább a súlyos belső egyensúlytalansági problémák befolyásolják. A „roppant laza” magyar fiskális politika és a jelenlegi kockázati viszonyok miatt a Danske Bank kamatemelést vár az MNB monetáris tanácsának március 20-i ülésétől.
Az utóbbi napokban megnőtt a kamatemelés esélye: egy kismértékű emelés azt a jelzést adná a piacoknak, hogy a jegybank számára fontos az árstabilitás – kommentálta a pénzpiaci eseményeket Barcza György, az ING Bank elemzője, aki emlékeztetett: amikor az elmúlt években hasonló nemzetközi eladási hullámok miatt gyengült a forint, akkor a jegybank kivárt, és csak a folyamatok letisztulása után hozta meg kamatdöntését. Barcza a monetáris tanács márciusi ülésétől még változatlan kamatot vár, ám mint mondta, az áprilisi kamatemelésnek jelentősen megnőtt az esélye.

El kell számolni a Gripeneket. Hamarosan felfelé módosíthatja a Pénzügyminisztérium az idénre tervezett államháztartási hiányt. Az előzetes várakozásokkal megegyezően ugyanis az unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap úgy határozott, hogy eredményszemléletben abban az évben kell elszámolnia a tagállamoknak a hadiipari gépeket, amikor azok az országokba beérkeznek. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta: az Eurostat döntése 0,3 százalékkal emelheti meg az idei, és ugyancsak 0,3 százalékkal a jövő évi hiányt. Mint fogalmazott, a pénzügyi tárca úgy könyveli el a hadiipari kiadásokat, ahogyan azt az Eurostat meghatározza. Bármiféle hivatalos bejelentés előtt azonban az uniós hivatal döntését a PM-nek, a statisztikai hivatalnak és a jegybanknak még értelmeznie kell. Amennyiben az Eurostat határozatát elfogadja a PM, úgy az idei hivatalos – nyugdíjpénztári befizetésekkel csökkentett – hiánycél 5 százalékra növekedhet. Emlékezetes, tavaly Veres János pénzügyminiszter még a GDP 0,5 százalékát kitevő hiánynövekedésről beszélt a Gripen-beszerzések elszámolása kapcsán.