Végveszélyben a fogyatékkal élők foglalkoztatása?

Az utóbbi időszakban, 2004–2006 között mintegy tizenkilencezer megváltozott munkaképességű ember veszítette el a munkáját az őket foglalkoztató célszervezetek támogatási rendszerének megváltoztatása miatt. A több mint hatszázezer munkaképes korban lévő megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő ember alig kilenc százaléka tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, míg az unióban ez az arány negyven-hatvan százalékos. A célszervezetek attól tartanak, hogy március végére újabb hat-nyolcezer ember veszítheti el munkáját, májusra pedig végveszélybe kerülhet a fogyatékkal élők foglalkoztatása.

A hivatalos adatok szerint 2004-ben Magyarországon 640000 munkaképes korban lévő, megváltozott munkaképességű és fogyatékos embert tartottak nyilván. Míg az unióban 40-60 százalék között mozog a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsága – az Egyesült Királyságban például a 6,5 millió hátrányos helyzetű emberből majdnem négymilliónak van munkahelye – addig hazánkban mindössze kilenc-, szkeptikusabb vélemények szerint pedig csupán hatszázalékos ez az arány.
Magyarországon az úgynevezett célszervezetek felelnek meg az európai „védett műhelyek” kategóriának. Az állam 2003-ban bruttó 40,5, 2004-ben 47,6 milliárd forinttal támogatta a célszervezeteket, a nettó támogatás azonban ennél sokkal kevesebb: a bérjárulékok és az árbevétel után kifizetett forgalmi adó levonása után a nettó összeg nem éri el a fenti számok felét sem. Figyelembe véve mindazokat a kiadásokat – iparűzési, kommunális adó – amit a célszervezetek, mint működő cégek a törvény értelmében kötelesek az államnak befizetni, a megmaradt öszszeg a támogatások nettó értéke 10-12 milliárd forintra becsülhető. Tavaly a nettó támogatás már csak mintegy hatmilliárdot tett ki.
A támogatási rendszer első nagy átszervezésére 1995-ben, a Bokros-csomag részeként került sor, a „hatékony” intézkedések azonban visszafogott foglalkoztatást eredményeztek. A pozitív változás 2002-ben következett be, amikor az EU- csatlakozást megelőzően – egyfajta szalonképesség érdekében – növelték a támogatást. Közvetlenül a csatlakozás előtt a kormányzat a megváltozott munkaképességű személyek 10-12 százalékos foglalkoztatását jelezte, a csatlakozáskor pedig vállalta ennek az aránynak a növelését. Az erőteljesebb támogatás helyett azonban a kormányzat újabb és újabb szigorításokkal állt elő a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetekkel szemben. 2004 januárjától meg akarta vonni a célszervezetek áfa-visszaigénylését, újabb akcióként a kormány 2004 májusában és júniusában átfogó vizsgálatot indított a foglalkoztatóknál. Az APEH és az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség azonban csak kisebb rendellenességeket tárt fel. Ekkor a kormány felvetette egy új támogatási rendszer létrehozását, amit a szakmai és érdekvédelmi szervezetek elutasítottak.
A bizalmatlanság, a gyanú a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek iránt csak fokozódott, 2004 őszén a médiában „leleplező” kampány indult, ami után két célszervezettől megvonták a támogatást. Az intézkedések, szigorítások, és főleg a támogatáscsökkentés következményeként – a módosító rendelet 2004. december 16-án jelent meg 2005. január 1-jei érvényességgel – 2005 februárjában csaknem nyolcezer fővel csökkent a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása.
Az új rendszer működésének alapszabályozása 2005 őszén jelent meg, az alapszabályozás elkészítése előtt azonban nem végeztek hatás-, és háttértanulmányokat, modellezést, noha a célszervezetek ezt felajánlották. A rendelet 2007. június 30-ig terjedő átmeneti időszakot jelöl meg, a foglalkoztatók azonban borúlátók az új rendszerrel kapcsolatban. Aggodalmukat tükrözi az az adat is, miszerint a 2005. december 3-án lezárult, az idei évre vonatkozó költségkompenzációra vonatkozó pályázatra csak hat szervezet jelentkezett.
Az átmeneti időszakra vonatkozó rendeletet időközben újabb megvonásokkal és szigorításokkal módosították, mindezek tükrében a célszervezetek a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatásának drasztikus csökkentésétől tartanak. A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2003 decemberében 33325 megváltozott munkaképességű embert foglalkoztattak, 2004 decemberében ez a szám 41003-ra emelkedett. Három hónap múlva, 2005 februárjában azonban nyolcezerrel, 32778-ra csökkent ez a szám, a fogyatékkal élők foglalkoztatási szintje tehát a 2003-as szint alá sülylyedt vissza. Becslések szerint a célszervezetek tavaly decemberben már csak 26-28 ezer megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztattak. Fennáll a veszély, hogy március végére számuk nem éri el a 20 ezret sem, májustól pedig további csökkenés várható, ezáltal foglalkoztatásuk végveszélybe kerülhet.

Az otthoni ápolás munkaviszonynak számítana. Orbán Viktor az Országépítő találkozások fórumsorozatának utolsó állomásán nemrég bejelentette: a súlyosan értelmi fogyatékos és a halmozottan fogyatékos embereket otthon ápolók munkáját teljes vagy részidős munkaviszonynak kell elismerni, díjazásukra tízmilliárd forintot kell fordítani a költségvetésből. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a párt programjában szerepel a mozgássérültek gépjármű-beszerzési támogatásának jelentős emelése is, a lakások akadálymentesítési támogatásának 150 ezerről 500 ezer forintra növelése. A Fidesz programja szerint az akadálymentesítés felgyorsítására mintegy négymilliárd forint normatív támogatást biztosítanának az önkormányzatok számára, valamint kiterjesztenék a méltányossági gyermekgondozási segélyt, a fogyatékossági támogatás mértékét megemelnék, és a költségvetésben külön alapot hoznának létre ennek finanszírozására.