Vizet talált a Cassini űrszonda

Vízre bukkant a Cassini űrszonda a Szaturnusz Enceladus nevű holdján. A felszín alatt rejtőző – a feltételezés szerint radioaktív – víz a szakértők szerint kezdetleges életformáknak is otthona lehet.

Víz van a Szaturnusz Enceladus nevű holdján a Cassini űrszonda Földre továbbított felvételei szerint – adta hírül a CNN. A Cassini-programban részt vevő tudósok csütörtökön bejelentették: a hold déli pólusáról készült felvételeken óriási jégkitüremkedések láthatók, amelyek formája emlékeztet a Yellowstone park gejzírkitöréseire. A szakemberek ebből arra következtetnek, hogy a felszín alatt vízgyűjtő terület van, ahonnan a víz időnként a felszínre tör, ám ott azonnal megfagy. (Az Enceladus déli pólusán a hőmérséklet átlagosan –188, az egyenlítőjénél pedig –193 Celsius-fok.)
Linda Spilker, a NASA kutatója elmondta: nagyon meglepő ekkora aktivitást látni egy ilyen kicsi, hideg holdon. Feltételezése szerint a mélyben rejtőző víz valószínűleg azért melegedhetett fel nulla fok körüli hőmérsékletre, mert radioaktív.
A kutatócsoport az első kitüremkedés láttán még úgy vélte, jégvulkán kiálló részét örökítette meg a Cassini, az alaposabb elemzés azonban kizárta ezt a lehetőséget. A jeges alakzatok tekintélyes mennyisége és formája nagy területen ható föld alatti nyomásról tanúskodott. A tudósok nem zárják ki, hogy – hasonlóan a tengerfenékhez, ahová nem ér el a napfény, mégis léteznek élőlények – az Enceladuson is lehetnek egyszerű életformák.
Az Enceladus a harmadik égitest, ahol a kutatószondák víz nyomára bukkantak. Már bebizonyosodott, hogy a Marson hatalmas mennyiségű vízjég van, a Jupiter Európa nevű holdján pedig egész óceán rejtőzhet a fagyott földkéreg alatt.
A Szaturnuszt és holdjait tanulmányozó Cassini 2008-ban kevesebb mint 350 kilométer távolságban repül el az Enceladus mellett, s a tudósok azt remélik, akkor még több információhoz jutnak a különös jégképződményekről.
A Cassini-program az amerikai, az európai és az olasz űrkutatási ügynökség közös vállalkozása. Az 1997-ben felbocsátott szonda hét év alatt 1,5 milliárd kilométer távolságot küzdött le, hogy adatokat továbbítson a gyűrűs bolygó különös világáról. Magával vitte az európai Huygens kutatószondát is, amely tavaly januárban leszállt a Szaturnusz legnagyobb holdjára. A Cassini felfedezéseinek köszönhetően ma már a Szaturnusz 31 holdjáról tudunk.