280 forint felett lesz az euró?

Lekörözték hazánkat a gazdasági növekedésben az új uniós közép- és kelet-európai országok – derül ki az Eurostat tegnap közzétett adataiból. Az alacsony növekedési adatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánk GDP-arányos államadósságának mértéke immár Brazília és Törökország adósságával áll egy szinten. A rossz makrogazdasági adatok miatt egyre több elemző említi a pénzügyi válság kockázatát Magyarországgal kapcsolatban.

Utolsó előtti helyen van hazánk a gazdasági növekedés ütemét illetően az új uniós közép- és kelet-európai országok között – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. Eszerint a tavalyi utolsó negyedévben mindössze Lengyelországot tudtuk megelőzni a GDP-növekedésben, miközben többi versenytársunk lényegesen gyorsabb gazdasági bővülést tudott felmutatni. Az uniós adatsor értelmében Lengyelországban 2,8 százalékkal, hazánkban pedig 4,2 százalékkal növekedett a gazdaság, a többi tagállam gazdasága azonban 5 százalék feletti ütemben bővült. Az EU éllovasának továbbra is a balti államok számítanak: a vizsgált időszakban Észtország 11,5, Lettország 10,5 míg Litvánia 8,7 százalékos GDP-növekedést könyvelhetett el.
A Goldman Sachs 282-re emelte az euró forintárfolyamára adott előrejelzését, hivatkozva a szerinte valószínűtlen radikális költségvetési kiigazításra.
*
A nemzetközi pénzintézet szerint az idei magyar államháztartási hiány akár a GDP 9,1 százalékát is elérheti. Ha a jelenlegi MSZP– SZDSZ-koalíció marad hatalmon, úgy a Goldman Sachs arra számít, hogy „a rossz szokásoknak megfelelően” a múltbeli adatok felfelé módosítására kerül majd sor, és az új kormány valószínűleg továbbra is igyekszik majd elrejteni Magyarország költségvetési problémáját az ország lakossága, a piaci szereplők és a hitelminősítő intézetek elől.
A befektetőház elemzői emlékeztetnek, hogy a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet hétfőn már figyelmeztetett, hiteles konvergenciaprogram nélkül le fogja minősíteni a magyar adósságot.
A rossz makrogazdasági adatok miatt egyre több elemző említi a pénzügyi válság kockázatát Magyarországgal kapcsolatban.
A párizsi székhelyű Calyon Bank legutóbbi elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy amenynyiben nem történnek lépések a növekvő költségvetési hiány megfékezése érdekében, akkor Magyarország hasonló gazdasági válsággal nézhet szembe, mint 1995-ben, a Bokros-csomag idején. A Financial Times legutóbbi, hazánkkal foglalkozó összeállítása szerint egy izlandi valutaválság elsőként a forintot ránthatja magával, a magyar mutatók ugyanis a legrosszabbak a térségben. A GDP-arányos államadósság tekintetében jelenleg Brazíliával és Törökországgal van egy szinten hazánk, jóllehet a török adósság csökkenő, a magyar pedig növekvő tendenciát mutat. Tavaly és idén Magyarországon jelentkezett az egyik legnagyobb igény a külső finanszírozás iránt, miközben az állami adósságszolgálat terhét tekintve az élbolyban vagyunk a több mint 170 országot figyelembe vevő világranglistán.

Visszajár 20 millió euró. Minden európai uniós tagállamnak visszajár tavalyi befizetéseiből, miután az unió központi költségvetése egyszázalékos elköltetlen kiadási mérleggel zárta a 2005-ös évet, Magyarország 20 millió eurót vonhat le idei hozzájárulásából – jelentette be az Európai Bizottság. Az MTI jelentése szerint az EU ismét rekordot állított fel költségvetésének végrehajtásában: a tavalyi 1,19 milliárd után már csupán 1,077 milliárd maradt elköltetlen a kiadási oldalon. Utoljára 1997-ben maradt ennél kevesebb pénz felhasználatlanul, de akkor még a költségvetés mértéke is alacsonyabb volt. A legnagyobb összeget, 496 millió eurót Németország, a legkisebbet, egymilliót Málta kapja vissza a tavalyi maradványból. Az EU összesen 2,41 milliárd eurót von le, miután a kiadási maradványhoz hozzáadja az 1,3 milliárdos pluszbevételt. Az EU-szerződéseknek megfelelően a központi költségvetést úgy kell végrehajtani, hogy egyensúlyban maradjon, nem lehet deficites.