A Fidesz kormányra kerülése esetén ötven százalékkal megemelnénk a diákhitel évente felvehető maximális összegét, a kamat megállapításánál pedig visszatérnénk az előző ciklusban alkalmazott módszerhez, azaz a hitelkamat legfeljebb fél százalékkal haladhatná meg a jegybanki alapkamatot – jelentette ki Orbán Viktor az Országépítő találkozások budapesti állomásán márciusban. Jelenleg tanévenként 300 ezer forintot vehet fel egy diák, vagyis havonta maximum harmincezer forinthoz juthat. A felvehető összeg emelésére lenne igény, hiszen a Tárki által végzett felmérés szerint egy egyetemista havonta átlagosan 70 ezer forintot költ, vagyis a diákhitel a tanulók költségeinek 30–35 százalékát fedezi. A diákhitel kamatát illetően egyébként igen súlyos a helyzet. A kölcsönt még 2001-ben a polgári kormány hozta létre, és a kormányváltásig nem is emelkedett jelentősen az alapkamat fölé a hitel kamata. Ma azonban több mint négy százalékkal haladja meg a kölcsön kamata az alapkamatot, a Diákhitel Központ mégis azt állítja, ez a legolcsóbb kölcsön. A központ szerint csak közvetve és tompítottan hat az alapkamat változása a kölcsön kamatára. Ennek egyik oka az, hogy csupán évente kétszer: augusztusban és januárban állapítják meg a hitelkamatot az előző fél év adatai alapján, így az csak késleltetve követi a piaci változásokat. Nem magyarázható azonban az utólagos megállapítási módszerrel az, hogy tavaly augusztusban csupán 0,7 százalékkal csökkent a kölcsön kamata, miközben egy fél év alatt a jegybanki alapkamat majdnem három százalékot esett. Idén januárban is csupán egy százalékponttal, 10,22 százalékra csökkent a kamat, miközben a jegybanki alapkamat hatszázalékos mutatóval történelmi mélyponton van.
Bár a kormányzat az utóbbi négy évben nem avatkozott be a kölcsön kamatának alakulásába, a Fidesz bejelentése után hirtelen a baloldal számára is fontos lett, hogy a friss diplomások törlesztési ideje lerövidüljön. A hatályos kormányrendelettel ellentétesen a kormány már áprilisban, a választások első fordulója előtt öt nappal meghatározta a diákhitel szeptembertől érvényes kamatát. A döntés értelmében az új tanévtől a jelenlegi 10,22 százalékról 9,5 százalékra csökken a kölcsön kamata. Szeptembertől a felvehető hallgatói hitel összege differenciálttá válik: az államilag támogatott hallgatók továbbra is legfeljebb harmincezer forintot vehetnek fel, míg a költségtérítéses diákok negyvenezret, amennyiben vállalják, hogy később a bérük hat százaléka helyett havonta nyolc százalékot törlesztenek. Megszűnik az igénylésre vonatkozó 35. életévhez kötött korhatár, ugyanakkor legkésőbb 40 éves korban meg kell kezdeni a törlesztést. A rendelet augusztus 15-én lép hatályba.
Valószínűleg nem véletlen, hogy a fiatal szavazók között jelentős hátrányban lévő kormány éppen a választások előtt öt nappal döntött a diákhitel kamatának szeptemberi csökkentéséről. A hatályos kormányrendelet szerint egyébként a mindenkori kamatláb kiszámítása nem a kormány, hanem a Diákhitel Központ feladata. A jogszabály előírja: a kamatot az előző fél év pénzpiaci adatai alapján kell kiszámítani, és az így kapott kamatlábat mindig a félévkezdés előtt hét nappal kell nyilvánosságra hozni. Ennek értelmében a szeptemberi kamatot augusztusban kellene megállapítani a januártól júliusig eltelt időszak pénzügyi mutatóit figyelembe véve. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy még a kormány által bejelentett csökkentés után is 3,5 százalékkal haladja meg a kölcsön kamata a jelenleg hatszázalékos jegybanki alapkamatot. Ha a Fidesz javaslata érvényesülne, akkor a hitelkamat ma nem lehetne több hat és fél százaléknál a jelenleg érvényben lévő 10,22 százalék helyett.
A kamat emelkedése egyébként nem a havonta befizetendő részlet összegét növeli, hanem a törlesztés idejét hosszabbítja meg. A havi törlesztőrészlet ugyanis jövedelemarányos: a hallgatói jogviszony megszűnését követő két évben a minimálbér, utána pedig az adós két évvel korábbi jövedelmének hat százaléka.
Az első igénylők 2003. január 1-jén kezdték meg a visszafizetést. A Diákhitel Központ tájékoztatása szerint a késedelmes fizetők először felszólítást kapnak. Hat, illetve tizenkét hónapos nem fizetés után – attól függően, hogy 2003 januárja előtt vagy után kötöttek-e a hitelszerződést – újból felszólítják őket, hogy nyolc napon belül fizessék be tartozásukat, különben felbontják velük a szerződést. Ha ez bekövetkezik, akkor már nem részletekben kell törleszteni, hanem a teljes kölcsönt egy összegben kell visszafizetni. Ha ez sem használ, akkor átkerül az ügy az adóhivatalhoz, attól kezdve pedig a hatóság dolga, hogy behajtsa a pénzt az adóstól.
Az adatok egyébként azt bizonyítják, hogy az Orbán-kormány által létrehozott diákhitel rendszere bevált, hiszen a magas kamatok ellenére is nő a kölcsön népszerűsége. A 2001-es induláskor még csak nyolcvanezer diák élt a kölcsönfelvétel lehetőségével, és 15 milliárd hitelt kértek a hallgatók, mára ez az összeg az ötszörösére nőtt. A hallgatói hitel bevezetésének célja az volt, hogy minden fiatalnak esélyt adjon a felsőoktatásban való részvételre – függetlenül attól, hogy milyen anyagi körülmények között él. Az adatok szerint az alapítók elérték céljukat, ugyanis az alacsonyabb jövedelmű családokból származó diákok jóval nagyobb arányban vették fel a kölcsönt, mint a jómódúbb családok gyermekei.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
