Jelentős fejlesztések zajlanak – főképp uniós pénzekből – az úgynevezett negyedik és az ötödik páneurópai közlekedési korridor részét képező magyar vasútvonalakon. Az EU az ISPA előcsatlakozási alapokból nyújt vissza nem térítendő támogatást a jelenlegi beruházásokhoz, elsősorban azért, hogy a hazánkon áthaladó tranzitforgalmat az infrastruktúra hiányosságai ne akadályozzák. Más kérdés, hogy ezzel együtt a hazai utazóközönség is magasabb színvonalú vasúti szolgáltatást vehet majd igénybe. A pályafejlesztések során ugyanis korszerű biztosítóberendezések, az állomásokon széles utasperonok, a többszintű közlekedést segítő gyalogos-aluljárók létesülnek, a szerelvények pedig sűrűbben és gyorsabban közlekedhetnek, mint jelenleg.
A felújított vonalakon lehetőség nyílik az óránkénti 140–160 kilométeres utazósebesség elérésére. Ilyen tempóval a 90-es években átépült Budapest–Hegyeshalom fővonal egyes szakaszain haladhatnak a gyorsvonatok, és ezt a pályát jelenleg is fejleszti a MÁV. Az ISPA-forrás igénybevételével együtt 25 milliárd forint áll rendelkezésre 2007 végéig a Budaörs–Biatorbágy, Komárom–Győrszentiván vonalszakaszok korszerűsítésére, Győr és Komárom állomáson a biztosítóberendezések cseréjére. Ugyanezen a vonalon a vasútépítők Biatorbágy és Tatabánya között folytathatják a fejlesztést a pálya és az állomások megújításával. Ám erre majd a kohéziós alapból elnyerhető források nyújthatnak lehetőséget 2007– 2013 között, attól függően, milyen költségvetést fogadnak el az EU-ban. A szintén a negyedik korridorhoz tartozó Vecsés–Monor vonalon az állomásokat korszerűsíti a MÁV az év végéig, Szolnokig pedig 2007-ig fejezik be az utasforgalmi létesítmények, illetve a pályahálózat átépítését. Erre a projektre 45 milliárd forint áll rendelkezésre. A korridor magyarországi szakaszán még a Szajol–Békéscsaba–Lőkösháza vonalon lesznek jelentős fejlesztések: megépül a második vágány Tiszatenyő–Csugar és Nagylapos–Gyoma között, ahol 160 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok. A fejlesztések 10 milliárd forintba kerülnek.
A 2001-ben megnyílt magyar– szlovén vasútvonal folytatásaként Zalalövő és Boba között épül át a pálya, részben új nyomvonalon. Az ötödik korridor ezen szakaszát az országhatár és Boba között villamosítják, a várhatóan 2008-ban befejeződő teljes beruházás költsége 50 milliárd forint. Az átépítés után 22,5 tonna tengelyterhelésű és 120 kilométeres sebességű vonatok is közlekedhetnek, Budapest és Zalaegerszeg között az intercity menetideje emiatt 35 perccel csökken.
Az ISPA, illetve a kohéziós alap mellett a környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési operatív program (KIOP) támogatása, valamint az Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsöne nyújt lehetőséget a hazai vasúthálózat fejlesztéseihez. Ezekhez kiegészítő forrásként párosul a költségvetés, illetve a MÁV hozzájárulása. A KIOP forrásaiból Érden épít jelenleg a MÁV vasúti aluljárót, az EIB pedig öt vasúti beruházási programhoz nyújtott 170 millió eurós kölcsönt. Ebből villamosítja a MÁV a Győr–Celldömölk vasútvonalat, az Óbuda és Piliscsaba közötti szakaszt, valamint az Északi Duna-híd felújításával korszerűsítik a Budapest–Esztergom elővárosi vasútvonalat. Érd, Rákospalota–Újpest és Székesfehérvár állomáson pedig átépül a vágányhálózat, az utasforgalmi épület, illetve a biztosítóberendezés.
A kohéziós alapból elnyerhető forrásokból újulna meg a Szolnok–Debrecen–Záhony, a Kelenföld–Székesfehérvár–Boba, valamint a Budapest–Dombóvár– Gyékényes vasútvonal. A Budapest–Székesfehérvár és a Budapest–Pusztaszabolcs közötti vonalon 160 kilométeres sebességre alkalmas pálya épülne, előbbi esetében már megkezdődtek az előkészületi munkák. Ugyan még nem állnak rendelkezésre az EU forrásai, a székesfehérvári vonal esetében év végén kezdődnének a versenyeztetési eljárások a kivitelezők részvételével.
erdély
Monumentális erdélyi könyv jelent meg
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!