Weber szavai alapjaiban rengetik meg az uniós döntéshozatal intézményét

Manfred Weber egyértelművé tette, hogy az EPP a tagállami vétójog korlátozását és a minősített többségi döntések kiterjesztését tartja szükségesnek ahhoz, hogy a közös uniós döntéshozatal gördülékenyebb legyen. A vétójog körüli feszültség nem új keletű az unióban, hiszen a brüsszeli tervek már korábban is elbuktak tagállami vétó emiatt. Weber elhárítandó akadályként tekint a szuverén nemzetek vétójogára.

Manfred Weber és Ursula von der Leyen Forrás: AFP

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az Európai Néppárt (EPP) január végén Zágrábban tartott kétnapos vezetői találkozót, melynek zárásaként Manfred Weber, az EPP vezetője egy sajtótájékoztatón beszélt a pártcsalád terveiről. A politikus elmondta, hogy a nemzetek vétójogát korlátozni kell, és ki kell terjeszteni a minősített többséggel hozott döntések körét. A párt honlapján Weber szavait idézve azzal magyarázzák álláspontjukat, hogy a geopolitikai bizonytalanság időszakában az Európai Uniónak készen kell állnia a cselekvésre, és Európa hajtóerejeként az EPP-nek előremutatóan ambiciózusnak kell lennie. 

Manfred Weber, az EPP vezetője elhárítandó akadályként tekint a nemzetek vétójogára. Fotó: AFP

A tagállami vétójog korlátozása

Weber a sajtónyilatkozatában egyértelművé tette, hogy a tanácskozás résztvevői továbbra is az orosz–ukrán háborúra és Ukrajna támogatására kívánnak koncentrálni. Határozat született arról is, hogy az Európai Uniónak egy katonai szövetséggé kell átalakulnia, valamint szélesíteni kell a minősített többséggel elfogadott döntések körét, ami egyet jelent a tagállamok vétójogának korlátozásával. Jelenleg az uniós vezetők számos kérdéskörben – így például az energia-, klíma-, kutatási és innovációs ügyekben – már ilyen eljárásban határoznak. Ezzel szemben a közös kül- és biztonságpolitika, az unió pénzügyei, valamint a bővítéssel kapcsolatos döntések továbbra is egyhangúságot igényelnek.

A tagállami vétó lehetőséget ad arra, hogy akár egyetlen tagállam is megakadályozza egy számára előnytelen döntés megszületését.

Az EPP álláspontja szerint nem elfogadható, hogy ilyen mértékű hatalom összpontosuljon egy-egy ország kezében. A CNA arról írt, hogy Weber átfogó uniós reformjavaslatai nem arattak egyöntetű sikert, és a német kancellár is kétségbe vonta azok megvalósíthatóságát. Bayer Zsolt az Igazság órájában rámutatott, hogy Weber szerint azért kellene eltörölni a vétójogot, mert a közös döntéshozatalt egyes országok meg tudják akasztani. 

De a vétó lényege éppen ez, hogy adott esetben akár egy ország is meg tudja akasztani, amivel nem ért egyet

– tisztázta.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a tagállami vétójog szóba került. Orbán Viktor decemberben úgy fogalmazott, hogy Brüsszel cinkelt lapokkal játszik, és azt találta ki, hogy az orosz gáz- és olajvásárlás betiltása – ami alól Magyarország és Szlovákia korábban mentességet kapott –  nem is szankció, hanem egy kereskedelempolitikai döntés, ami az uniós jog szerint nem igényel egyhangúságot, azt meg lehet hozni többségi döntéssel is.

Vagyis kikerülik a magyar vétót teljesen törvénytelenül

– hangsúlyozta, és ezt a lépést a jogállamiság nyílt megsértésének nevezte. 

Korábban Kaja Kallasnak, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőjének is útban volt a vétó intézménye és az Európai Védelmi Ügynökség brüsszeli éves konferenciáján azt kifogásolta, hogy egyes országok alkualapként használják vétójukat az egyhangú szavazást igénylő ügyekben, és kijelentette:

Nem lehet, hogy egyetlen ország vétója akadályozza meg az Európai Unió többi tagállamának politikáját.

Borítókép: Manfred Weber és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)