Starmer ismét közeledne az EU-hoz

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyságnak mérlegelnie kell az újbóli csatlakozást az Európai Unió védelmi alapjához, az úgynevezett SAFE-programhoz. A munkáspárti kormányfő úgy véli, Európának fel kell lépnie és többet kell tennie a saját biztonságáért, miközben egyre nyíltabban jelzi, hogy közelebb vinné Londont Brüsszelhez.

Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke (középen) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balra) Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével Fotó: Henry Nicholls Forrás: AFP

Ennek egyik lehetséges kerete szerinte az EU 150 milliárd eurós (130 milliárd font) biztonsági és védelmi alapja, a SAFE.

A brit csatlakozásról szóló tárgyalások tavaly novemberben összeomlottak, miután London szerint Brüsszel túl magas árat szabott a részvételért – a kudarcért akkor Párizst tették felelőssé. A lapok szerint azonban most mindkét oldalon nagyobb a hajlandóság egy új megállapodásra, különösen Donald Trump NATO-val kapcsolatos kritikái és Grönlandra vonatkozó kijelentései óta.

Starmer hangsúlyozta:

Európának, beleértve az Egyesült Királyságot is, többet kell tennie a biztonságért és a védelemért. Nem csak Trump elnök gondolja így, más államfők is. Én is így látom.

A brit kormányfő jelezte, hogy a védelmi kiadások növelése mellett mélyebb együttműködésre is szükség van.

 

Starmer alatt Brüsszel és London újra közeledik

A The Guardian múlt héten arról írt, hogy az Egyesült Királyság és az EU már vizsgálja a szorosabb védelmi együttműködés lehetőségét. Maros Sefcovic uniós biztos hétfőn Londonba látogat, ahol elsősorban kereskedelmi, energetikai és halászati kérdésekről tárgyalnak, ám a védelem későbbi politikai egyeztetéseken is napirendre kerülhet.

A britek Marco Rubio amerikai külügyminiszter washingtoni csúcstalálkozóján is képviseltetik magukat, ahol a stratégiai nyersanyagokról lesz szó – ez szintén lehetőséget adhat a transzatlanti és európai védelmi egyeztetésekre.

A Brit Királyi Légierő EF–2000-es Typhoon vadászgépe a Fairford Légibázison, az Egyesült Királyságban. Fotó: StockTrek Images/AFP/Ofer Zidon

 

Fegyverüzletek és kétoldalú megállapodások

Starmer az utóbbi hónapokban több kétoldalú védelmi megállapodást is kötött európai partnerekkel. 

Norvégia például tízmilliárd fontos szerződést írt alá brit gyártású tengeralattjáró-elhárító hadihajókra, míg Ankara nyolcmilliárd fontért húsz darab Typhoon vadászgépet vásárol Londontól.

A miniszterelnök szerint a kiadások, a képességek és az együttműködés terén többet kell együtt tenni, és éppen ezért érdemes újra megvizsgálni az olyan programokat, mint a SAFE.

Mi a SAFE?

A SAFE-alapot az Európai Bizottság hitelpiacokról felvett forrásokból finanszírozza, amelyeket a tagállamok 45 évre kapnak kölcsön. A pénzből lőszertől kezdve drónokon át rakétákig szinte bármilyen haditechnikai eszköz beszerezhető. Nagy-Britannia jelenleg nem jogosult közvetlen SAFE-hitelre, de harmadik országként való csatlakozás esetén brit cégek pályázhatnának uniós fegyverbeszerzésekre – ami erősítené a brit hadiipart. Brüsszel állítólag mintegy kétmilliárd eurós brit hozzájárulást várt volna el, míg London szerint néhány száz millió euró lett volna reális.

 

Belpolitikai feszültségek

Starmerre a saját pártjában is nyomás nehezedik az EU-hoz való közeledés miatt. Bár a kormányfő kizárta az EU vámuniójába való visszatérést és az egységes piac teljes körű újbóli csatlakozását, egyre inkább az igazodás irányába mozdul el.

A kérdés egyre inkább törésvonallá válik a Munkáspárt és Nigel Farage brexitpárti Reform UK-ja között. Starmer Kínában élesen bírálta Farage-ot.

A botrányosan elrontott brexit-megállapodás súlyosan károsította a brit gazdaságot, ezért kell újraépítenünk a kapcsolatokat – különösen a védelem, az energia és a kereskedelem terén.

A brit kormányfő szerint az idei EU–UK-csúcson nemcsak a tavaly lefektetett együttműködési pontokat akarják továbbvinni, hanem fokozatosan még közelebb is kerülni Brüsszelhez.

Borítókép: Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke (középen) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balra) António Costával, az Európai Tanács elnökével (Fotó: AFP/Henry Nicholls)