Teljes csőd a brit baloldal migrációs paktuma

Újabb látványos bizonyítékát adta a kormányzati impotenciának a Keir Starmer vezette brit munkáspárti kabinet. A hangzatos ígéretekkel beharangozott „egyet be, egyet ki” megállapodás Franciaországgal nemhogy nem csökkentette a migrációs nyomást, de a legfrissebb adatok szerint a szigetország még rosszabbul is járt.

Migránsok egy csónakban (Fotó: AFP)

Ismét bebizonyosodott, hogy a liberális migrációs politika a gyakorlatban működésképtelen, sőt, sok esetben kontraproduktív. Shabana Mahmood brit belügyminiszter kénytelen volt elismerni a megdöbbentő számokat, amelyek fehéren-feketén mutatják a brit baloldali kormány kudarcát – hívja fel a figyelmet a The Telegraph brit napilap.

Macron és Starmer migrációs megállapodása finoman szólva nem tűnik sikertörténetnek  (Fotó: AFP)

A Franciaországgal tavaly nyáron kötött paktum, amelynek lényege elvileg az lenne, hogy minden egyes, Franciaországba visszaküldött illegális határsértőért cserébe Nagy-Britannia átvesz egy menedékkérőt legális úton, 

a gyakorlatban nettó befogadássá vált.

A miniszter által közölt adatok szerint az öt hónapos program keretében mindössze 281 migránst sikerült visszaküldeni a francia partokra, miközben ugyanezen időszak alatt 350 illegális érkező jutott be a rendszer résein keresztül, akiket a britek kénytelenek voltak regisztrálni – írja az Origo.

A helyzet abszurditását fokozza a belügyminiszter magyarázkodása. Mahmood az LBC rádióban azzal védekezett, hogy a franciák kezdetben „nem találtak elég jelentkezőt”, akik hajlandóak lettek volna a legális, „egyet be, egyet ki” útvonalat választani Nagy-Britannia felé. A tárcavezető szerint a brit államnak konkrétan versenyeznie kell a szervezett bűnözői körökkel a migránsok figyelméért:

Az egyik első probléma az volt, hogy nem találtunk elég embert, akit az új útvonalon Nagy-Britanniába hozhattunk volna, mert nem volt elég ismeretünk. Versenyezni kell a szervezett bevándorlási bűnözéssel, hogy eljuttassuk az üzeneteinket

– magyarázta a bizonyítványt a miniszter.

A rendszer tehetetlenségét mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy legalább két olyan migránst is azonosítottak, akiket ezen a programon keresztül deportáltak Franciaországba, majd szinte azonnal, újra csónakba szállva visszatértek a brit partokra. Őket ismét őrizetbe vették, hogy újra visszaküldjék – egy végeláthatatlan, költséges és értelmetlen körforgást fenntartva.

Miközben Londonban a számokkal zsonglőrködnek, a francia oldalon a szokásos emberi jogi mantra bénítja meg a hatékony fellépést. 

Claire Hédon francia emberi jogi ombudsman felszólította a rendőrséget, hogy hagyjanak fel az „agresszív taktikákkal” a migránshajók feltartóztatásánál. A jogvédő szerint a gumilövedékek és a könnygáz használata „veszélyezteti” az illegális határátlépőket.

A brit belpolitikai feszültségeket tovább szítja, hogy a kormány a migránsok elhelyezését is egyre vitathatóbb módszerekkel oldja meg. Mahmood védelmébe vette azt a döntést, miszerint az éj leple alatt költöztették be az első csoport migránst a sussexi Crowborough katonai kiképzőtáborába. A miniszter szerint erre a „közrend fenntartása” miatt volt szükség – magyarán azért, hogy elkerüljék a helyi lakosok tiltakozását. 

A kormány a polgárok biztonsági aggodalmai ellenére sem tett le a tervéről, hogy összesen 540 egyedülálló férfi migránst szállásolnak el a létesítményben.

Chris Philp, az ellenzéki konzervatívok árnyék-belügyminisztere „szánalmas beismerésnek” nevezte a kormányzati adatokat. Szerinte a jelenlegi rendszerben annak az esélye, hogy egy illegális bevándorlót ténylegesen eltávolítsanak, gyakorlatilag a nullával egyenlő. Philp rámutatott a lényegre, amit a konzervatív sajtó már régóta hangoztat: az egyetlen valódi megoldás az Emberi Jogok Európai Egyezményéből (ECHR) való kilépés és az azonnali deportálás lenne. Ehhez azonban a jelenlegi baloldali vezetés túl gyenge és ideológiailag elkötelezett a nyitott határok mellett.

Borítókép: Migránsok egy kis csónakban a brit partok felé tartva (Fotó: AFP)