Négy évvel ezelőtt Magyarország közelebb volt az euró bevezetéséhez, mint most. Olyannyira, hogy hazánk gazdasági és pénzügyi teljesítményét a térségben csak Szlovénia körözte le. Az Orbán-kormány – miként azt legádázabb kritikusai is elismerik – mert ugyan „nagyokat álmodni”, ám nem hagyta, hogy a költségvetés elszálljon. A többi között a polgári kormány jelentősen lefaragta az államadósságot, továbbá az inflációs pályát is „csökkenőre” állította be; sikerült 10 százalék körül stabilizálni a korábban 14 százalékos inflációs rátát, sőt 2002-re azt 5,3 százalékra levinni. Az Orbán-kormány idején az európai valuta bevezetésének céldátuma 2007 volt. Most 2010 a kormány által belőtt határidő, ám német gazdasági szakértők szerint talán a csillagjósok tudnánk megmondani, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetet alapul véve, mikor is fizethetnek a magyarok euróval – írta az első fordulós választások után a liberális Süddeutsche Zeitung. Összeállításunk elején azért helyeztük fókuszba a közös pénz bevezetésének feltételrendszerét, mert leginkább az jelzi, hogy van-e fegyelem az állam gazdálkodásában…
Úgy tűnik, nincs. Évek óta ostorozza a külföld, csakúgy mint a hazai közgazdász társadalom jelentős része a Medgyessy–Gyurcsány-kormányt, mert nem tud rendet rakni a költségvetésben. Hozzáértők szerint a hajó 2002 őszén úszott el, mikor is a Medgyessy-féle „száz nap, száz százalék”, illetve a „jóléti rendszerváltozás” ígéretét költségvetési ingyenpénzre váltotta a baloldali koalíció. A költségvetés sarokszámai, a hiány, a fizetési mérleg deficitje, az eladósodottság mértéke, hogy csak néhányat említsünk, mind lényegesen romlottak 2001-hez képest. 2002 tavasza és 2004 nyara között Magyarországot négy választás és „vegyes” gazdaságpolitika jellemezte. Választásról választásra bukdácsoltunk. 2002 áprilisában a parlamenti választások, 2002 őszén az önkormányzati választások, 2003 tavaszán az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás, végül 2004 nyarán az EU-parlamenti választások adták a ciklus politikai keretét. Miután a regnáló hatalom „nyerésre játszott”, a gazdaságpolitikát a politikai gazdaságtan alá rendelte. Ma már az összes szakember azt vallja: a jóléti rendszerváltásnak becézett, szerényebben inkább jövedelemközpontú gazdaságpolitika a belföldi kereslet élénkítését váltotta ki. A kormány tehát műhibát követett el 2002 őszén, amikor a jóléti intézkedések mellé nem tervezett versenyképességet erősítő lépéseket, ám ezt a hibát még orvosolni lehetett volna! A koalíció érezte is a kiigazítás szükségességét, hiszen valamennyi makrogazdasági mutató gyorsan romlott, s a Magyarországtól elforduló külföldi befektetők látványos lépést igényeltek. Válaszul az MSZP–SZDSZ alkotta kabinet 2003 tavaszán egy elsietett és drámaian hibás döntést hozott: ez volt a forint árfolyamsávjának eltolása, amelynek drámai hatásai lettek: megrendült a pénzügyi bizalom. A hitelességet azóta sem sikerült visszaállítani. Sőt, a magyar költségvetés az idei negyedév végére minden idők legnagyobb hiányát halmozta fel. A Financial Times brit pénzügyi napilap internetes kiadása szemére is hányta Gyurcsány Ferencnek, semmit sem tett azért, hogy féken tartsa Magyarország növekvő költségvetési hiányát, amely aggasztja a befektetőket, és aláásta a forint stabilitását. Még egyszer hangsúlyozzuk: a 2002. évi úgynevezett jóléti programcsomagnak nem volt meg a fedezete, a szavazatszerzés érdekében a kormány felelőtlenül túlköltekezte magát, és ezzel minimálisra szorította gazdaságpolitikai mozgásterét a ciklus hátralevő éveire.
Külföldi visszhang. Érthetetlen a kormánypártok első fordulós választási sikere, hiszen a magyar gazdaság az összeomlás határán bukdácsol – írta a Die Presse című konzervatív osztrák lap. A Kölner Stadt-Anzeiger című német napilap szerint az ország gazdasági állapota nem engedi, hogy a kampányígéreteknek akár töredéke is megvalósuljon. A lap kiemeli, hogy Gyurcsány Ferenc nem volt hajlandó bevallani, a megígért reformok igenis fájdalmasak lesznek. Az újság emlékeztet, hogy a kormányfő elődje, Medgyessy Péter egyes köztisztviselők fizetését 50 százalékkal felemelte, és ezzel jelentősen hozzájárult az államadósság növekedéséhez. A lap megállapítja, az új kormányfő első lépésének az elszabadult, a hat százalékot meghaladó költségvetési hiány megfékezését kell szolgálnia, mivel máskülönben teljesíthetetlen az eurózónához történő 2010-es csatlakozás. Egyszerre kellene munkahelyet teremteni, miután az országban a munkanélküliség 5,7-ről 7,2 százalékra emelkedett. A magyar gazdaság növekedése még mindig figyelemre méltó, de azok az idők már véget értek, amikor első számú reformországként brillírozott Magyarország – teszi hozzá a Kölner Stadt-Anzeiger. A Der Spiegel című német lap értékelése szerint míg Gyurcsány Ferenc a globalizáció számára szeretné megnyitni az országot, Orbán Viktor a nemzeti értékek védelmére építi gazdaságpolitikáját. A Handelsblatt arra hívja fel a figyelmet, hogy bárki győz, vissza kell majd fognia a kiadásokat.
Egy híján húsz. Miután hazánk időközben tagja lett az Európai Uniónak, a közösség sem nézi jó szemmel a kormányzat pénzügyi teljesítményét. Hasonlóképpen a hitelminősítők és a befektetőházak is folyamatosan romló értékelést adnak hazánkról. Az áttekinthetőség érdekében pontról pontra ismertetjük a rólunk szóló jelzéseket, bírálatokat.
1. Az Európai Bizottság 2004. május 12-én eljárást indít Magyarország ellen a magas államháztartási hiány miatt.
2. Az Európai Bizottság 2004. október 20-án konvergenciajelentésében kitér arra, hogy hazánk az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen követelményt sem teljesíti.
3. Az Európai Bizottság 2004. december 17-én megjelent, 2005-ös előrejelzésében arra int, hogy az új tagállamok közül hazánkban lesz a legmagasabb az államháztartási deficit.
4. Az Európai Bizottság 2004. december 22-én közzétett jelentésében figyelmezteti hazánkat, hogy le kell szorítania a deficitet, amely 2004-ben és 2005-ben is magasabb a kormány által vállaltnál.
5. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő 2005. január 12-én leminősíti hazánk forintadósságát a magas költségvetési hiány és a növekvő államadósság miatt.
6. Az Ecofin, az EU pénzügyminisztereinek tanácsa 2005. január 18-án arról határoz, hogy folytatni kell Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást.
7. Az Európai Bizottság 2005. január 27-én megállapítja, hogy elégtelenek a magyar kormánynak a magas hiány leszorítására tett intézkedései.
8. A Világbank 2005. január 27-én publikált elemzésében utal rá, hogy változatlanul fennállnak az aggodalmak a magyar államháztartás magas hiánya és a deficit kezelésének hiányosságai miatt.
9. A Fitch Ratings 2005. február 1-jén elemzésében közli, hogy az euró magyarországi bevezetése a „kitolt” céldátumhoz, 2010-hez képest további két évvel csúszhat, a késés egyik oka a magas deficit.
10. A Goldman Sachs nemzetközi befektetőház 2005. február 3-án úgy fogalmaz, hogy az euróövezethez történő csatlakozásunk 2014-ig is eltolódhat, ennek oka a deficit mértéke.
11. Az Európai Bizottság 2005. szeptember 16-án elutasítja az autópálya-könyvelés technikáját.
12. A Standard & Poor’s 2005. szeptember 29-én közli, hogy romlanak a magyarországi pénzügyi folyamatok.
13. Az OECD 2005. november 29-én publikált jelentésében arra figyelmeztet, hogy aggodalomra ad okot a magyar költségvetés helyzete.
14. A Fitch Ratings 2005. december 6-án BBB +-ra minősíti le hazánk államadósságát.
15. Az Európai Bizottság 2006. január 11-én visszadobja a magyar konvergenciaprogramot.
16. A Standard & Poor’s 2006. január 26-án adósságkockázati besorolásunkat negatívra rontotta.
17. A Moody’s 2006. február 22-én negatív kilátást ad Magyarország adósságkockázati besorolásáról.
18. A japán Credit Agency 2006. február 23-án A+-ról A–-ra lerontja a forintban fennálló államadósság besorolását.
19. Standard & Poor’s 2006. április 10-én magyarországi negatív leminősítést valószínűsít, ha nem történnek meg a hiánycsökkentő lépések.
origo.hu
Mutatjuk a fővárosi Fidesz legújabb javaslatait
