Esélyek és kilátások

Darabszámát tekintve még mindig sok, ám a valós vagyonértéket nézve már kevesebb vagyonelem maradt az állam tulajdonában. Az elmúlt négy év alatt a legértékesebb vagyonelemeket eladták. A legtöbbet a Budapest Airport (BA) Zrt.-ért kapott a kormány, ami nélkül tavaly borult volna a költségvetés. Ha az MSZP–SZDSZ-koalíció marad hatalmon, minden jel szerint piacra dobják a Malév Zrt.-t, a Volán-társaságokat, a MÁV egyes részeit, az MVM Zrt.-t, az FHB Zrt.-t, a Mol Zrt. még meglévő hányadát és a Szerencsejáték Zrt.-t.

Az 1945 után szinte teljes egészében államosított nemzeti vagyon 15 év alatt, azaz „történelmileg” rendkívül hamar került ismét magántulajdonba. A privatizációs folyamat kezdetén az állami tulajdon aránya meghaladta a 85 százalékot, mára azonban döntően megváltozott a helyzet, hiszen a magyar gazdaság csaknem négyötöde magántulajdonban van. Ez az arány még nőhet, hiszen Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter még januárban úgy nyilatkozott: ma száz olyan cég van állami kézben, amit a következő ciklusban privatizálni kellene. A miniszter szerint el kellene adni a Volán-társaságokat, a MÁV egyes részeit, a Magyar Villamos Művek Zrt.-t, a Földhitel és Jelzálogbank Zrt.-t, valamint a Szerencsejáték Zrt.-t. „Esetükben nem látom be, miért is kellene azokat kizárólagos állami tulajdonban tartani” – állapította meg a politikus. Emlékezetes, Kóka János ezt a kijelentését azzal indokolta, hogy „e cégeket a magántőke is tudja működtetni, tőzsdei bevezetésük a tőkepiacot is élénkítené”.
Februárban Mészáros Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. elnöke az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi, illetve gazdasági bizottsági meghallgatásán azt mondta: az elmúlt három évben befolyt 1200 milliárd forint – amelynek jelentős részét a BA Zrt. vételára adta – után idén 250 milliárd forintos privatizációs bevétellel számolnak. Ám ez a bevétel csak akkor realizálható, ha a Mol Zrt. él opciós jogával, és megvásárolja az ÁPV Zrt. tulajdonában lévő, mintegy tízszázaléknyi részvénycsomagot. Ezek a felvetések valójában a teljes magyar közszolgáltatás eladását jelentik.
A Fidesz évek óta azt hangoztatja, hogy semmi nem indokolja a még meglévő állami vagyon eladását. Véleményük szerint elsősorban ott fontos a magyar állam tulajdonosi jogosítványainak fenntartása, ahol nemzetgazdasági örökség védelméről van szó. A Fidesz tavaly nemzeti vagyonszerződés megkötését kezdeményezte, amelynek értelmében kétharmados törvényhez kötnék a MÁV, a Volán, a posta, a repülőterek, az autópályák és a kórházak teljes vagy részleges privatizációját. A nemzeti vagyonszerződés a szélsőséges privatizáció megfékezésére jelentett volna garanciát.
Az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete által tavaly kiadott, A magyarországi privatizáció tanulságai című dokumentumban a szerzők leszögezik: „A gazdaság egyensúlyi feszültségei ma már nem kezelhetők tömeges privatizációs bevételekkel. A kiegyensúlyozott fejlődés feltétele a jól időzített eurózóna-csatlakozás… A nagyléptékű, programozott privatizáció helyett egyedi, a piacgazdaság megteremtését célzó magánosítás helyett, a piaci versenyt segítő, demonopolizációt eredményező folyamatra van szükség.”