Hétköznapi előítéletek

A balliberális oldalról gyakran éri az a vád a mai jobboldalt, hogy kirekesztő, rasszista, zsidó- és cigányellenes, nacionalista stb. Legutóbb Krausz Tamás írta le egyik laptársunkban a következőket: „a Fidesz által reprezentált jobboldal a maga ásatag, zagyva és kirekesztő hagyományaival, ideológiáival és antidemokratikus politikai törekvéseivel…” Ezek szerint persze a másik oldal maga a megtestesült be- és elfogadás, antirasszizmus stb. A hétköznapi ember, ha egyébként nem foglya egy másik fajta előítéletnek, az ideológiainak, persze egészen mást is tapasztalhat.
Ez év január közepén az angyalföldi önkormányzat egyik bizottsága egy óvoda ügyét tárgyalta, ahol az egyik MSZP-s képviselő így fogalmazott: „amit a költségvetésben nem kapnak meg mint kisebbség, azt megpróbálják másképp pótolni, és rengeteg, nem annyi a lopás, mint egy normál iskolában...”, „hogy lehet megoldani […] hogy ki lehessen szűrni azokat a szülőket, akik így szerzik be a nagyszámú rokonságnak a ruházatát...” Mint mondja, oda kell figyelni a Szent László és a Jász utca környékére is, meg az ott lévő közértre, „ahol rendszeresen féldeciznek a portugálok…”. Hamarosan kijavította magát: „valahogy ki kell fejezzem magam, mondhatom úgy is, hogy a romák.” „Személyi kultusz (orbánizmus), a vallás újra közügy lesz, úgy megyünk csődbe, hogy megint elhitetik az ország felével, hogy ez az előző kormány hibája, Magyarországot Semlyén (sic!) »tisztességes, keresztyén« országgá formálná át, megkezdődne az MDF oldása, a Hír TV tízmilliárdos támogatásokban részesülne, az a bizonyos zsidó-cigány szóvivő a FIDESZ-ben minden nap ugatna valamit a baloldalnak” – írja egy Faust nevű hozzászóló az MSZP honlapjának fórumán a Mi várna ránk, ha a Fidesz nyerné a választásokat című topicban. Az MSP moderátorai szerint ez teljesen rendben levő megnyilatkozás, mert annak ellenére, hogy a Fidesz ezt már szóvá tette, még mindig ott olvasható.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Gyurcsány Ferenc a Demosz Magyarország konferenciáján pedagógiai programként fogalmazta meg, hogy meg kell szakítani a generációs láncot a mélyszegénységben élő szülők és gyerekeik között, s bentlakásos intézményekről vizionált óvodától, egyetemig. (Mit kezdjünk hétszázezer mélyszegénnyel?, Magyar Nemzet, 2006. január 3.)
Persze ezek csak kiragadott példák, nyilvánvaló, hogy ilyeneket minden oldalon lehet találni. Mindenestre jelzik, hogy a kép nem olyan fekete-fehér, ahogyan azt a baloldalon látni vagy inkább láttatni szeretnék.
Előítéletek természetesen léteznek a mai magyar társadalomban is. A szociálpszichológia szerint bizonyos előítéletes gondolkodás, magatartás szinte mindig fellép, ha különféle csoportok kerülnek egymással interakcióba: így rendezzük kategóriákba a társas világot, így teszünk kategorikus különbséget „mi” és „ők” közé. Az előítéleteink azonban leggyakrabban nem változnak gyűlöletté, kirekesztéssé, nem fordulnak esetleg erőszakba.
Az is kétségtelen, hogy a cigányokkal szembeni előítélet is jelen van a mi társadalmunkban is – mint egyébként mindenhol másutt is Európában. „A cigányok diszkriminálása, illetve az ilyen szándék kinyilvánítása a mai Magyarországon nem ütközik »kulturális tabukba«, »felvilágosult« és »liberális« gondolkodású emberek sem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy például bizonyos szórakozóhelyekről kitiltsák a cigányokat” – írja egy tanulmány a Mazsihisz lapjában.
A Magyar Gallup Intézet évtizede méri a zsidó- és romaellenes előítéletek alakulását Magyarországon. A mérések azt állapították meg, hogy a nyíltan vállalt romaellenes előítélet csökkenése statisztikailag is kimutatható, bár mértéke jóval kisebb mérvű, mint a zsidókkal kapcsolatos nyílt, negatív vélekedés csökkenése. Míg 1993-ban a megkérdezettek 42 százaléka, 2003-ban már csupán 37 százaléka vallotta azt, hogy „idegenkedik a cigányoktól”. Egy korábbi, még 1994-es Gallup-vizsgálat azt is kimutatta, hogy az MSZP szavazóbázisa a vizsgált pártok szavazóbázisai közül az egyik legintoleránsabb: nem kedvelik a zsidókat, a cigányokat még kevésbé. A Fidesz és az MDF tábora viszont majdnem olyan elfogadó, mint az SZDSZ-é, igaz, ez utóbbi pártot kedvelőknek is legalább egyharmada fogalmazott meg romaellenes véleményt. Természetesen ez a vizsgálat semmit nem mond a pártok hivatalos politikájáról, a „profi” politikusok nézeteiről, azonban némileg érthetővé teszi, hogy a szocialisták – legalábbis a suttogó propagandájuk révén – miért alkalmazzák a „cigány Orbán” taktikát. Az is igaz, hogy az MSZP szavazóbázisa az egyik legidősebb korösszetételű, s a vizsgálatok szerint az előítéletesség nagyobb az idősebbek és képzetlenebbek között.
Az MSZP–SZDSZ-kormány 2003-ban uniós társfinanszírozással programot hirdetett az előítéletek felszámolása ellen. A „Roma diszkriminációellenes akciósorozat” egyik elemeként finanszírozott projekt 2 235 000 euróba került (85 százalékban uniós finanszírozással). Az euró-forint árfolyam változásai miatt nem egyértelműen forintosítható összeg 10 százalékát fordíthatták kutatásokra, 55 százalékát médiakampányokra, a fennmaradó részt pedig oktatási programokra. A több szervezet által létrehozott konzorcium több hullámban mérte a társadalomban meglevő romaellenes előítéleteket, majd reklámkampányokkal vélte azt csökkenthetőnek. A Program az Összetartó Társadalom Megteremtéséért (Program Öt) néven elhíresült akciósorozat 2004 nyarán végezte az első kutatást, amely megállapította: a cigányellenességet tekintve három jól elkülöníthető csoportba sorolhatók a megkérdezettek: elfogadók, semlegesek, diszkriminatívok. A legnagyobb csoportot a semlegesek alkotják, a kérdezettek több mint 53 százaléka sorolható ide. Az elfogadók aránya 23, a diszkriminatívoké 24 százalék. A kutatásra alapozva, amelyik egyébként a társadalmi célú reklámok hatékonyságát is vizsgálta (persze annak eredményeit nem megfogadva: a válaszolók többsége egyáltalán nem tartotta hatékony eszköznek ezt a reklámfajtát) több részletben egészen 2005 őszéig különféle plakátokkal, reklámfilmekkel igyekeztek meggyőzni – elsősorban a semleges csoportot – arról, hogy a romaellenes előítéletek bizony nem szép dolgok. A médiakampányok után újabb felmérést végzett a programban részt vevő közvélemény-kutató, s mit ad isten, megállapította: „A szociológiai kutatás alapján a magyar társadalom romákkal kapcsolatos beállítódásában pozitív irányú változás regisztrálható: a romákat elfogadók aránya az elmúlt egy évben 22 százalékkal nőtt, míg a romákat diszkriminálók aránya 10 százalékkal csökkent”. A konzorcium által kiadott sajtóanyagból természetesen az is kiderül: mindehhez nagymértékben hozzájárult az ő kampányuk is.
Nos, ezek szerint minden rendben van: nem a romák élethelyzetén kell javítani, hanem óriásplakátokat, reklámfilmeket, miegymást gyártani, s néhány rövid éven belül megszűnik a romákkal szembeni előítélet.
Talán ezért is van az, hogy a nagyobb pártok a parlamenti választási kampányban – a Fidesz kivételével – szinte egyáltalán nem foglalkoztak a cigánysággal. Az MSZP választási programjában mindöszsze egyetlen pár soros bekezdés foglalkozik velük, s úgy néz ki, roma országgyűlési képviselője sem lesz a szocialistáknak: a legjobb helyen szereplő cigány politikus, Teleki László is a 65. volt az országos listán, így nem került be a parlamentbe.