Hogyan legyél moralista (VII.)

(ELLENSÉGSZERETET 2.)
– Ne úgy, mint a gonoszok… (heten), és nincs kétfajta ellenségszeretet… Több is van… (veszett…) De veszett eleve nem lehet. Elvisznek a szavak…
Mai „dolgozatomhoz” előhangként egy 1994. májusi „szépprózámat” írom először ide, IPSZ… címen.
A lottó boltban láttam meg, a kirakaton keresztül, amint gondterhelten lottócédulája fölé hajolt, és mintha a jövője függne ettől, a jövője ettől függne, nagy nehezen az egyik rubrikába tollával végül beiksze… (kampánycsend). A boltból kifelé jövet az utcán lopva rám nézett, majd némi bűntudattal arcán, tétován megállt, mint aki még nem tett meg mindent a saját boldogulásáért sem, ezért kisvártatva visszament a boltba, és egy totócédulát is vett, amire – világosan láttam –, az egyik mérkőzés tippjeként a döntetlenr… (kampánycsend) voks… (kampánycsend).
Hirtelen nem tudom, milyen nap lehetett, arra emlékszem, hogy az eső váratlanul megeredt, de hogy melyik nap délutánja volt ez, biztos, hogy nem május nyol… (kampánycsend). Az különben is vasárn… (kampánycsend), amikor a totó-lottó boltok általában zárva vannak, szemben a szavaz… (kampánycsend) helyis… (kampánycsend). Az utcán, ahol álltam, a fal tele volt ragasztva a legkülönbözőbb plaká… (kampánycsend), melyeken egy-egy pár… (kampánycsend) egy-egy képvisel… (kampánycsend) a fénykép… (kampánycsend) volt látható. Alatta a felirattal, hogy iks… (kampánycsend) vagy ipsz… (kampánycsend) melyik pár… (kampánycsend) színeiben indul a választá… (kampánycsend) második… (kampánycsend) fordul… (kampánycsend).
A sok-sok pár… (kampánycse…) (kampánycsend) plaká… (kampánycsend) látványa teljesen elterelte a figyelmemet (kampánycsend) a totózó melletti könyvesboltról, pedig eredetileg oda igyekeztem, ugyanis május huszonkile… (kampánycsend) születésnapra vagyunk hivatalosak, és egy Déry-könyvvel szerettem volna meglepni az ünnepelte… (kampánycsend). Egy régebben kiadott könyvet keresnék – mondtam belépve… (kampánycsend) a boltba, a címe: G. A. úr X-ben. (Megszegtem.)
Az eső továbbra is irgalmasan hullott egyaránt jókra és gonoszokra… (kampánycsend).

ELLENSÉGSZERETET
A szeretet szó azokban a nyelvi kapcsolatokban, amelyekben legtermészetesebben használjuk, mély és sajátos érzelmekkel átszőtt emberi magatartást jelöl. Ha valakit szeretek – írja Jelenits István (én pedig, ha nem is tudom utánozni… még… úgy… legalább szolgai módon ide másolom). Tehát ha valakit szeretek, szívesen vagyok együtt vele, keresem a közelségét, s ha mégis távol kerülnénk egymástól, gyakran, szívesen gondolok rá. Mindezt az érzelmi gazdagságot aligha kívánja Jézus, amikor arra biztat, hogy szeressük ellenségeinket. Az evangéliumi szakasz (Lk 6,27–38) első két mondata világosságot teremt: négy felszólítást tartalmaz ez a 27–28. vers, az elsőhöz nem pluszként járult a következő három, hanem inkább úgy, hogy kifejti annak tartalmát. (Úgy szeressétek ellenségeiteket, hogy tegyetek jót velük, mondjatok áldást rájuk, imádkozzatok értük!)
Nyilvánvaló, hogy ez sem egyszerű: annak, aki komolyan veszi, meg kell haladnia önmagát, túl kell lépnie az „emberi mérték” megszokott határait. Épp erről szólnak Jézus képei, amelyekkel megvilágítja parancsát, s amelyek már-már képtelen képek. Jézus nem konkrét példákat ad az ellenségszeretetre, hogy még ezt is, azt is meg kell tennünk az ellenségünkért, hanem azt érzékelteti, hogy a parancsnak megvalósítása szüntelen bravúr, követelményei jogi pontossággal le sem írhatók. Kocsis Imre azt írja itt: „Az erősen kiélezett példákkal (Jézus) nem abszolút módon – mindenkor betű szerint – követendő eseteket tár a hallgatók elé, hanem el akarja őket gondolkodtatni.”
Mint amikor a Hegyi beszédben azt mondja, hogy „ha a jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt…” (Mt 5, 29). Vagy mint amikor Lukácsnál is arra figyelmezteti a ferdén, ügyetlenül buzgólkodókat, hogy ne keressék más szemében a szálkát, ha a magukéban a gerendát sem veszik észre (Lk 6, 47). Ortensio da Spinetolinak alighanem igaza van abban, hogy „az ellenség iránti szeretet nem azt jelenti, hogy elnézzük vagy jóváhagyjuk gaztetteit”, hiszen nemcsak őt kell szeretnünk, hanem azokat is, akiket ezekkel a gaztettekkel kifoszt, megaláz. Szeretetünk nem jelenthet olyan engedékenységet, amely őt megerősíti a rosszban (…)
– folytatása – ebből is – következik –
(… És, remélhetőleg azért – oda-vissza – az ellenségszeretet is.)