Írek és hollandok váltják a sógorokat

Lanyhulni látszik a külföldi állampolgárok érdeklődése a magyar ingatlanok iránt – legalábbis ez derül ki a hivatalos statisztikákból, amelyek azonban nem mutatják ki a tényleges állapotokat. Míg 2004-ben még 6524 külföldi állampolgár kapott engedélyt ingatlantulajdon megszerzésére, számuk tavaly 5578 főre fogyatkozott. A statisztikák szerint egyre erősebb az írek és a hollandok jelenléte.

A hazánkban érvényben lévő törvények szerint ha a külföldiek cégen keresztül vásárolnak ingatlant, nem szükséges engedélyt kérniük az adásvételhez, vagyis a hivatalos statisztikák nem tartalmazzák az ilyen ügyleteket. Emellett az EU-tagországok azon állampolgárai is vehetnek nálunk engedély nélkül ingatlant, akik életvitelszerűen legalább négy éve tartózkodnak Magyarországon. Az unióval kötött csatlakozási szerződésben hazánk kötelezettséget vállalt arra, hogy az EU tagállamainak polgárai a magyar állampolgárokkal azonos módon szerezhetnek nálunk – a termőföld kivételével – ingatlant. A csatlakozási tárgyalások során azonban sikerült ötéves átmeneti időszakot is kiharcolnunk. Eszerint a külföldieknek a magyarországi ingatlanok vásárlásához – a fent említett esetek kivételével – engedélyt kell kérniük. Mindezek miatt csak a kiadott engedélyekről és az így megszerzett ingatlanokról rendelkezhetünk pontos információval.
2004-ben, a csatlakozás évében – a közigazgatási hivatalok adatai szerint – 6524 külföldi állampolgár kapott engedélyt ingatlantulajdon megszerzésére. Az előző évi adatokat alapul véve ez 8,06 százalékos növekedést jelentett, vagyis ekkor a korábbi években megfigyelhető, csökkenő, majd stagnáló tendencia megfordulni látszott. Csatlakozásunk után egy ideig jelentős változásokat tapasztalhattunk az ingatlanszerzők állampolgárságát illetően is: 2004-ben – az előző évi 37,5 százalékkal szemben – a külföldieknek már csak 30 százaléka volt német állampolgár, az osztrákok részaránya pedig lényegében változatlan maradt. Az írek jelenléte a korábbi, alig kimutatható szintről 12 százalékra nőtt, és jelentős, 9,7 százalékos arányban képviseltették magukat a hollandok is. Az ír állampolgárokkal kapcsolatos további érdekesség, hogy az általuk megvásárolt ingatlanokból szinte az összes budapesti volt.
A 2004-es nagy roham után tavaly már mintegy ezer ingatlannal kevesebbet vásároltak külföldiek, vagyis összesen 5578 külföldi állampolgár kapott engedélyt erre. Tavaly is tartott a csatlakozásunk után jellemző tendencia, a vidék háttérbe szorulása és a főváros iránti érdeklődés felerősödése. 2004-ben még az összes külföldi vásárló 27 százaléka Budapesten jelent meg, szemben az előző évi, mintegy 16 százalékos aránnyal. A korábbi esztendőkre a három nyugati megye: Somogy, Zala és Győr-Moson-Sopron túlsúlya volt a jellemző. Budapest előretörése összefügg az írek és a hollandok részarányának növekedésével. Amíg ugyanis ez utóbbiak a fővárost részesítik előnyben, addig a németeket és osztrákokat továbbra is a három nyugati megye vonzza inkább.
Tavaly a legtöbben, 1727-en már Budapesten kaptak engedélyt, ezt követte Somogy 609 fővel, illetve Bács-Kiskun 516 fővel. Ez azt jelenti, hogy arányaiban Budapest a külföldiek ingatlanvásárlásából 30,96 százalékkal, Somogy 10,92, Bács-Kiskun pedig 9,25 százalékkal részesedett. Állampolgárság szerint is a csatlakozás után elindult folyamatok érvényesültek: tovább csökkent a németek és osztrákok, viszont nőtt az írek, illetve a hollandok aktivitása. Az írek részaránya közel 13 százalékosra emelkedett, a hollandoké elérte a 10,15 százalékot. A német állampolgárok részaránya 25,39 százalékra, az osztrákoké pedig 9 százalékra csökkent. Fontos körülmény, hogy a megszerzett ingatlanok mintegy kilenc százaléka már eleve külföldi tulajdonosé volt, tehát a külföldi kézbe újonnan kerülő hazai ingatlanok száma ennyivel kevesebb.
Figyelemre méltó tény, hogy tavaly is a lakások és a lakóházak vonzották leginkább a külföldi vásárlókat: az ingatlanszerzések 70,74 százaléka ebbe a körbe tartozott. 2005-ben a megszerzett ingatlanok 15 százaléka volt beépítetlen, ugyanakkor művelésből kivont földterület, 3,4 százaléka üdülő, illetve hétvégi ház, közel 6 százaléka pedig tanya. Az előző év hasonló adataival való összehasonlítás után megállapítható, hogy a lakások, lakóházak aránya kismértékben nőtt, ugyanakkor a beépítetlen földterületek már kevesebb külhoni érdeklődőt vonzottak.