Átlagosan húsz forinttal drágább ma egy liter 95-ös benzin, mint január elsején volt. Az évet – az ötszázalékos őszi áfacsökkentés után – körülbelül 265 forintos benzinárral és ennél öt–tíz forinttal alacsonyabb gázolajárral kezdtük. Ezután több lépcsőben jutottunk el a mától érvényes – nyolc, illetve hat forinttal drágább – 285, illetve 270 forintos árig.
A forgalmi adatok azt mutatják, hogy a drágulás egyelőre nem fogta vissza a magyarországi üzemanyag-keresletet. Sőt az első negyedévben gázolajból és benzinből is több fogyott, mint az előző év hasonló időszakában. Ez nyilvánvalóan kedvező hír az egyre duzzadó hiánnyal küzdő központi költségvetésnek, hiszen a magasabb ár változatlan, pláne növekvő forgalom mellett a tervezettnél magasabb általánosforgalmiadó-bevételt jelent. A bruttó húszforintos különbség miatt minden liter eladott benzin után körülbelül három forint harminc fillérrel magasabb áfabevétel üti az állam képzeletbeli markát ma, mint év elején. Átlagos éves üzemanyag-fogyasztást és a jelenlegi árszint stabilizálódását feltételezve az állam 365 napi többletbevétele a gázolaj, illetve a benzin áfájából megközelítheti a nyolcmilliárd forintot.
Az egész éves költségvetéshez, de még a költségvetés hiányához mérten is eltörpülő pluszpénzzel szemben az egész gazdaságot rosszul érintő következmények állnak. Zékány András, az ING Bank elemzője érdeklődésünkre elmondta, hogy az üzemanyag-drágulás kettős hatással van az inflációra. Egyrészt önmagában is növeli a megélhetés költségeit, hiszen az emberek meglehetősen nagy hányada vásárol benzint vagy gázolajat, de számolnunk kell egy ennél is jelentősebb, másodlagos inflációs hatással is. Ennek az az oka, hogy a gazdaságban alig találunk olyan ágazatot, amelyik ne használna üzemanyagot, az emelkedő benzinszámlák így beépülnek a legtöbb termék árába. A szakértő számításai szerint a két hatás összességében 0,3 százalékkal fogja megemelni a forint idei inflációs rátáját, feltéve, hogy az üzemanyagár a mostani szinten marad. További áremelések nyomán automatikusan még nagyobb inflációs hatással kell számolnunk; ha lefelé mozdul el az árindex, a hatás természetesen ezzel ellentétes lesz. Az utóbbi, vagyis egy megforduló ártendencia kulcsa Zékány András szerint az lehet, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Irán között éleződő konfliktus a békés megoldás vagy a háború irányában dől-e el. Egy háború ugyanis gyorsan az egekbe repítheti a kőolajárat, a kompromisszumos megoldás viszont feltehetőleg anynyira megnyugtatná a piacokat, hogy a kőolaj hordónkénti ára viszszatérne a hatvanöt dolláros szint közelébe.
Brüsszel meghátrált, elbukott a háborúpárti terv















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!