Ismét drágult a benzin

Egyelőre úgy látszik, hogy a mától még magasabb – a 300 forintos lélektani határhoz közelítő – üzemanyagár nem veti vissza a benzinkutak forgalmát. Ha ez továbbra is így marad, némi többletbevételhez jut a költségvetés, ugyanakkor szinte az élet minden területén áremelkedés és ezen keresztül a tervezettnél magasabb idei infláció várható Magyarországon.

Erdősi Csaba
2006. 04. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átlagosan húsz forinttal drágább ma egy liter 95-ös benzin, mint január elsején volt. Az évet – az ötszázalékos őszi áfacsökkentés után – körülbelül 265 forintos benzinárral és ennél öt–tíz forinttal alacsonyabb gázolajárral kezdtük. Ezután több lépcsőben jutottunk el a mától érvényes – nyolc, illetve hat forinttal drágább – 285, illetve 270 forintos árig.
A forgalmi adatok azt mutatják, hogy a drágulás egyelőre nem fogta vissza a magyarországi üzemanyag-keresletet. Sőt az első negyedévben gázolajból és benzinből is több fogyott, mint az előző év hasonló időszakában. Ez nyilvánvalóan kedvező hír az egyre duzzadó hiánnyal küzdő központi költségvetésnek, hiszen a magasabb ár változatlan, pláne növekvő forgalom mellett a tervezettnél magasabb általánosforgalmiadó-bevételt jelent. A bruttó húszforintos különbség miatt minden liter eladott benzin után körülbelül három forint harminc fillérrel magasabb áfabevétel üti az állam képzeletbeli markát ma, mint év elején. Átlagos éves üzemanyag-fogyasztást és a jelenlegi árszint stabilizálódását feltételezve az állam 365 napi többletbevétele a gázolaj, illetve a benzin áfájából megközelítheti a nyolcmilliárd forintot.
Az egész éves költségvetéshez, de még a költségvetés hiányához mérten is eltörpülő pluszpénzzel szemben az egész gazdaságot rosszul érintő következmények állnak. Zékány András, az ING Bank elemzője érdeklődésünkre elmondta, hogy az üzemanyag-drágulás kettős hatással van az inflációra. Egyrészt önmagában is növeli a megélhetés költségeit, hiszen az emberek meglehetősen nagy hányada vásárol benzint vagy gázolajat, de számolnunk kell egy ennél is jelentősebb, másodlagos inflációs hatással is. Ennek az az oka, hogy a gazdaságban alig találunk olyan ágazatot, amelyik ne használna üzemanyagot, az emelkedő benzinszámlák így beépülnek a legtöbb termék árába. A szakértő számításai szerint a két hatás összességében 0,3 százalékkal fogja megemelni a forint idei inflációs rátáját, feltéve, hogy az üzemanyagár a mostani szinten marad. További áremelések nyomán automatikusan még nagyobb inflációs hatással kell számolnunk; ha lefelé mozdul el az árindex, a hatás természetesen ezzel ellentétes lesz. Az utóbbi, vagyis egy megforduló ártendencia kulcsa Zékány András szerint az lehet, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Irán között éleződő konfliktus a békés megoldás vagy a háború irányában dől-e el. Egy háború ugyanis gyorsan az egekbe repítheti a kőolajárat, a kompromisszumos megoldás viszont feltehetőleg anynyira megnyugtatná a piacokat, hogy a kőolaj hordónkénti ára viszszatérne a hatvanöt dolláros szint közelébe.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.