Innen kezdve már minden rajtatok múlik. Holnaptól kampánycsend van (a sajtó, az a picike, ami a nemzeti oldalé, már nem segíthet), a szívetekre hallgassatok a szavazófülkében, gondoljatok az eltelt négy évre! Ne vezessenek félre az utolsó hetek kormánypárti ingyenebédjei, krumpliosztásai, a lufipartik, a Pa-Dö-Dő-show-k! Gerince is van az embernek… Most Ti jöttök, fiúk-lányok, rövidesen kampánycsend honol a tájon, innen kezdve magyar ember maga vívódik önmagával, kiket is akar a haza élén látni a következő négy esztendőben. Tessék választani! Utolsó buzdító mondataimat írom – írhatom – ebben a jegyzetben. Ciklusban gondolkodjatok, kedveseim, ne az utolsó napok ajándékcsomag-osztogatásaiban, amikor már semmi sem drága a hatalomért!
Néhány praktikus tanács: a pecsétre figyeljetek, ott legyen a szavazócédula sarkában, különben fabatkát sem ér az egész (régi baloldali trükk), kokárdát se tűzzetek ki melletek fölé, arról is ordít, hová szavaztok (éber tekintetek figyelik az ilyesmit)! De hozzátok magatokkal a vívódó szomszédot, tegye le ő is a voksát, elvégre ezért – az általános és egyenlő szavazati jogért – harcolt a nemzet évszázadokon át! Mondom, innen már minden rajtatok múlik, holnap a sajtó elnémul, a döntés a Ti kezetekben van. Beállt az ősállapot. A nép szava (nem a Népszava) pedig Isten szava. Találkozunk hétfőn reggel egy csodálatos hajnalon. Szép lesz.

Mutatjuk, hogyan került Gyurcsány és a Momentum a totális süllyesztőbe