Megkésett igazságtétel

A vajdasági magyar közösséget is érinti a hétfőn elfogadott szerbiai törvény, amelynek értelmében rehabilitálják mindazokat a személyeket, akiket 1941. április 6. óta mostanáig bírósági ítélet nélkül vagy bírósági ítélettel, de politikai és ideológiai indíttatásból megfosztottak életüktől, szabadságuktól, vagy más jogaiktól. A törvényre csak a kormánykoalíció tagjai és a függetlenek szavaztak, a szocialisták ellenezték, a radikális képviselők pedig nem is szavaztak. A törvény célja a történelmi igazságtalanság helyrehozása. A rehabilitációról szóló törvénnyel – amelyet nagy késéssel hozott meg a szkupstina – élhetnek az 1944/45. évi szerb megtorlás ártatlan magyar áldozatai is, illetve azok hozzátartozói. E joguk sohasem évül el. Követelésükkel a belgrádi kerületi bírósághoz kell fordulniuk a megfelelő bizonyítékokkal, e testület hozza meg a döntést a rehabilitációról. A rehabilitált személy, illetve annak örököse vagyonának visszaszármaztatásáról e törvény nem rendelkezik. Külön jogszabály készül az elvett, vagy különféle okokból „társadalmasított” vagyon kárpótlásáról. E jogszabályt is már régen meg kellett volna hozni. Szinte társadalmi mozgalom indult, főleg a Vajdaságban e törvény kikényszerítésére.
Az amnesztiatörvény szintén nagymértékben érinti a vajdasági magyarokat. Mintegy 2500, a sorkatonai szolgálatot elkerülő fiatalt, köztük sok magyart ment fel a bűnvádi felelősség alól. Vonatkozik mindazokra, akik 2000. október 7. óta nem tettek eleget a behívónak. Azokra is, akik vizsgálati fogságban vannak, vagy börtönbüntetésüket töltik. A magyarázat szerint az amnesztia lehetővé teszi, hogy e fiatalok hazatérjenek, vagy hazalátogassanak (a pravoszláv húsvétra). Az amnesztia nem ment fel a katonai szolgálat kötelezettsége alól.