Nehéz helyzetben a kis- és közepes vállalkozások

Nehéz helyzetben vannak a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k). A gazdaság és a munkahelyteremtés motorjának számító társaságoknak csak komolyabb állami odafigyelés mellett van esélyük arra, hogy győztesként kerüljenek ki a következő évek uniós versenyéből.

Határozottabb kormányzati lépéseket várnak a következő években a hazai kkv-k, amelyeket jelenleg az állami büdzsé már-már kezelhetetlennek tűnő hiánya, az önkormányzatok nehéz helyzete és a szakképzés alacsony hatékonysága tölt el aggodalommal. Ugyan vannak körükben jól teljesítő társaságok, mégis, a vállalkozók életét alapvető bajok nehezítik. Először is: a nyilvántartott vállalkozások száma 1,3 millió, a valóban működőké viszont csak 960 ezer, ráadásul becslések szerint a kkv-k fele a napi megélhetés eszköze, akiknek nem célja a komoly bővülés. – A kkv-k érzékelhető segítséget nem, csak „simogatásokat” kaptak az utóbbi években, szögezte le lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, és hozzátette: miközben a magyar gazdaság egészének lemaradása 40 százalékos, a hazai kkv-k teljesítésben az uniós átlagnak csupán 10 százalékát érik el.
Jóllehet a kkv-k ma már a magyar összhitelállomány 50 százalékát képviselik, 77 százalékuk így sem jut hitelekhez. A jelenlegi támogatásokon túl – amelyekkel Vadász György szerint tartozik is a kormány a vállalkozóknak, akik a foglalkoztatottak közel két harmadának biztosítanak munkát – komoly tőkejuttatásokra lenne szükség. Tény, hogy Kóka János még tavaly bejelentette a Széchenyi-kártya hitelkeretének növelését, az igénylők lelkesedését némileg azonban apasztotta, hogy a magasabb hitelkeret csak néhány napja elérhető. Évek óta napirenden van a magyar adórendszer átalakítása is. Az adók mérséklése azonban egyelőre kimerült az áfacsökkentésben, az „egyszerűsítés” pedig a havi adatszolgáltatás bevezetésében. Komoly tehertétel a béreket és jövedelmeket terhelő magas adók és járulékok: Magyarországot e tekintetben csak Belgium és Németország körözi le az unióban. Némethy László, az Amerikai– Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke minap a Világgazdaságban fejtette ki: a magyar adózási környezet arra kényszerítette a cégeket, hogy alvállalkozókká minősítsék a dolgozókat, ám ha az adóhatóság következetesen lecsap a színlelt szerződésekre, az az egész kkv-szektor összeomlásához vezethet, a tömeges csődök pedig negatív növekedési pályára állítanák a magyar gazdaságot.
A Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézet (GVI) legutóbbi vizsgálata is arról tanúskodik, hogy a cégvezetők lesújtó véleménnyel vannak a jogszabályokról. Az állami hivatalok lassúsága és az ügyintézés folyamata a cégek 79 százaléka szerint akadályozó tényező. Az adó- és járulékterhek csökkentése ezzel szemben csökkentené a feketegazdaságot is, amely jelenleg 600-800 ezer főt érint, a GDP húsz százalékát megközelítő bevételkiesést okozva. A tőkehiányos kkv-k számára különösen káros a körbetartozás, amelyben minimum 200, egyes becslések szerint azonban csaknem 800 milliárd forint rekedt meg. A helyzetet tovább rontotta az úgynevezett Draskovics-hatás: az összesen 400 milliárd forintos áfaköveteléseket a cégek tavaly csak komoly késéssel kapták meg, és a MKIK szerint a visszatartás hatása elérte a cégek 63 százalékát. Az államot az sem tünteti fel jó színben, hogy a tartozáslánc első szeme számos esetben az állami vagy önkormányzati megrendelő.
A 2007-tel kezdődő időszakban Vadász György becslése szerint Magyarország napi hárommilliárd forint értékű közösségi forrásokra számíthat, ám ezek lehívása nem sikerülhet a kkv-k helyzetbe hozása, valamint az államot, az önkormányzatokat, a vállalkozókat és a kamarát felölelő nemzeti összefogás híján. Jelenleg a kkv-k többségének sem a kellő ismerete, sem az anyagi ereje nincs meg a pályázatokon való részvételhez. Sok vállalat pedig képtelen a projektek utófinanszírozására, ezért a jövőben szükséges a nagy értékű beruházások felbontása.
A kkv-kat a jelenlegi közbeszerzési gyakorlat is sújtja. A közbeszerzéseket elnyerő nemzeti vállalatok aránya a tagországok többségében legalább 70 százalék körül mozog, míg nálunk csupán 30 százalék. A GVI már idézett, 2005 októberi adatfelvételen alapuló kkv-körképe szerint a rendelésállomány növekedéséről a külföldi tulajdonú társaságok számoltak be a legmagasabb, a tisztán magyar tulajdonban lévők pedig a legalacsonyabb arányban. Hasonlóképpen, a szövevényes munkaügyi szabályok és a magas adóráták jóval komolyabb gondot jelentenek a magyar tulajdonú, mint a nemzetközi cégek számára. Érdemes megjegyezni, hogy a kkv-szektor fellendülése sokat javítana a foglalkoztatási mutatókon is. Mivel a kis- és közepes vállalkozások a fő munkahelyteremtők, támogatásuk a munkanélküliség elleni küzdelem fontos eleme lehetne.