1945 nyarán Potsdamban a három nagy győztes állam vezetője, Churchill, Sztálin és Truman megvitatták a világ jövendőjét, köztük természetesen Németország sorsát. Július 18-án hangzott el Churchill híres kérdése: „Mit jelent most Németország…?” Majd Sztálin válasza: „Egy olyan országot, amelynek nincs kormánya, amelynek valójában nincsenek határai… nincsenek csapatai, még határőrsége sincs… Határozzuk hát meg úgy, hogy Németország: egy levert ország!” Ezen a konferencián fogadták el a hírhedté vált kollektív bűn és büntetés elvét, egyben gyakorlatát is. A büntetés egyik formáját pedig a kitelepítésekben határozták meg. Magyarországon is elrendelték a németek kitelepítését, amelynek végrehajtását a magyar kormányra bízták.
Megrázó dokumentumkötetet állított össze két tehetséges történész, Bank Barbara, az állambiztonsági levéltár fiatal munkatársa és Őze Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. Arra vállalkoztak, hogy nyomon követik az eddig Magyarországon még többnyire nem publikált források segítségével a „német ügyet” a Volksbundtól a tiszalöki munkatáborig. A dokumentumok előtt alapos áttekintő tanulmányt is olvashatunk. Az iratokat pedig gondosan jegyzetelték a szerzők.
A források zöme a Központi Statisztikai Hivatal Thirring-hagyatékából és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából való.
A könyv egyik legizgalmasabb része az Államvédelmi Hatóság tiszalöki munkatáborát mutatja be, az itteni szökéseket, zendüléseket. De képet kaphatunk a többi internálótábor (például a Tolna és Baranya megyei) működéséről is. A kötet megemlékezik a magyarországi németek „málenkij robotra” hurcolásáról is.
Szomorú aktualitást ad a kötetnek, hogy a kitelepítések 60 évvel ezelőtt, 1946-ban kezdődtek meg.
(Bank Barbara – Őze Sándor: A „német ügy”, 1945–1953. A Volksbundtól Tiszalökig. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Budapest–München–Backnang, 2005. Ára: 2601 forint)

Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot