Roskadozik Csernobil szarkofágja

Végét járja a csernobili atomerőmű felrobbant 4-es blokkja köré épített szarkofág. Az 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa után sebtiben felhúzott védőburok már aggasztóan repedezik. A 700 ezer tonna acélból és 400 ezer tonna betonból készült építmény állaga gyorsan romlik az akadálytalanul becsorgó esővíz, valamint a benne fészkelő madarak kártételei miatt is. A szakértők attól tartanak, a szarkofág már nem sokáig áll a radioaktív sugárzás útjába. Húsz év telt el a robbanás óta baj nélkül, de az újabb baleset veszélye még nem múlt el – nyilatkozta az AP-nek az erőmű szóvivője. Becslések szerint 200 tonna radioaktív anyag olvadt meg a reaktorban a detonáció nyomán keletkezett 1800 fokos hőtől, azt azonban senki sem tudja pontosan, mennyi ebből a hasadóanyag. Egyes számítások szerint annak a legnagyobb része kiszabadult a reaktorból a baleset utáni első tíz napban, mások szerint a kilencven százaléka is benne van még. Az érzékelők szüntelenül jelzik, milyen folyamatok zajlanak a falak mögött, ez azonban nem jelenti azt, hogy elejét lehet majd venni a bajnak. A nullánál ugyanis nagyobb az esélye annak, hogy a láncreakció újra beindul – fogalmazott a szóvivő.
Ukrajnában sokan azzal vádolják a kormányt, hogy tétlenkedik, és csak a nemzetközi segítségre vár, miközben a reaktor alatt öszszegyűlt, erősen szennyezett víz folyamatosan szivárog a talajba. Tény azonban hogy az egymilliárd dolláros nemzetközi program, amely száz évig akadályozná meg a radioaktív anyagok szabadba jutását a reaktorból, egyelőre csak a tervezőasztalon létezik. Így az ukránok most maguk próbálkoznak azzal, hogy meghosszabbítsák a szarkofág élettartamát. A karbantartó munkások húszpercenként váltják egymást, nehogy elviselhetetlen sugárterhelés érje őket – írta az AP.