Adóteher szolidaritásból

A vállalkozások egyelőre nem minősítik a szolidaritási adó kiszivárgott ötletét, és azt remélik, hogy csupán kósza tervről van szó. A szívet melengető név valójában a társasági adó megemelését jelentené, ami jó eséllyel tovább csökkentené hazánk és a magyar cégek nemzetközi versenyképességét.

A hét elején röppent fel a hír: szolidaritási adó bevezetését javasolják egyes minisztériumok. A tervek szerint a vállalkozások nyereségének egy bizonyos százalékát az állam akár már néhány hónapon belül lefölözné. Az elnevezés sok tekintetben félrevezető: önkéntes tehervállalásról ugyanis szó sincs, a lépés valójában a társasági adó megemelését jelentené. A szolidaritás kifejezés ugyanakkor a Fidesz kampányához kötődik: a párt kormányra kerülése esetén többek között a társadalombiztosítási járulék tízszázalékos csökkentését ígérte.
Mint megírtuk: a társasági adó egyszázalékos emelése éves szinten harmincmilliárd forintos bevételt jelentene a büdzsének és ugyanekkora elvonást a vállalkozásoknak. Amellett, hogy elemzők a bevételek rövid távú növelése helyett az állami kiadások csökkentését sürgetik, a javaslat szembemegy a tervezett adócsökkentéssel is. És miközben a büdzsé stabilizálásához minden forint jól jön, Magyarországon regionális összehasonlításban igen magasak az adók, ezáltal pedig szakértők szerint tartósan romolhat az ország és a magyar vállalatok versenyképessége.
Egyelőre nem vehető komolyan a szolidaritási adóról szóló felvetés – véli Parragh László. Reméli: az új adónem bevezetése csupán kósza szóbeszéd, és nem egy valóban létező terv. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke leszögezte: a vállalkozások szolidaritási hozzájárulások nélkül is tisztességesen kiveszik a részüket a közös terhek viseléséből. A választások óta nem a szolidaritási adó az első olyan kormány közeli felvetés, amely kedvezőtlenül érintené a vállalkozásokat. Ide tartozik az eva esetleges megemelése, de az áfaemelés is. Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ezek a javaslatok azért is aggályosak, mert valóra váltásuk világossá tenné: mind a cégekre nehezedő terhek, mind az áfa csökkentése egyszeri ötletek, nem pedig egy tudatos, jól előkészített reform első lépései voltak.

Bizonytalan üzleti világ. A magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozások jóval negatívabban ítélik meg üzleti helyzetüket, mint a nagy nemzetközi vállalatok – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet tegnap közzétett felméréséből.