Bércsökkentés várható?

Az egészségügyi járulék megemelését tervezi a kormány a legújabb értesülések szerint: a hozzájárulás mértéke csaknem duplájára nőne, sőt bevezetnének egy havi ötezer forintos egészségügyi alapdíjat is. Az érintettek igencsak zokon vennék az újabb terheket. Főleg, hogy néhány hete még az MSZP háza tája is az egyszeri egészségügyi hozzájárulás eltörlésétől és a tb-járulék csökkentésétől volt hangos.

Négyről hét százalékra emelné jövőre az egészségügyi járulékot a kormány – így szól a Népszabadság tegnapi értesülése. A javaslatok között szerepel egy legalább havi ötezer forintos egészségügyi alapdíj bevezetése. A napilap tudni véli: amennyiben a hétszázalékos levonás nem éri el az ötezer forintot, azt ki kell egészíteni. Vagyis bruttó 140 ezer forintos havi kereset alatt mindenkire ötezer forintos járulékot róna az új szabályozás, a hétszázalékos mérték e jövedelem felett számítandó. A Népszabadság tegnapi cikkében is az szerepel, hogy a három százalékpontos járulékemelésből 180, a havi ötezer forintos befizetésekből pedig további 100–200 milliárd forintos bevétel származhat. Egyelőre az is talányos, hogy „kiken csattan az ostor”: a munkavállalóknak nincs sok választásuk, hiszen a megemelt járulékot is levonják majd a bruttó bérükből. Az azonban már kérdéses, hogy az alapdíj rajtuk kívül a gyermekeket és a nyugdíjasokat is érintené-e, valamint hogy az állam mely esetekben vállalná át a közteher megtérítését.
Az egészségügyi járulék megemelése ellen a szakszervezetek – a Figyelő.net internetes portál szerint – szinte kivétel nélkül tiltakoznak, hiszen az a bérek csökkentését jelenti. Ugyanakkor a lépés a vállalkozások tevékenységére is kihat. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára leszögezte: az élőmunkára vonatkozó tehertételek már így is igen magasak, növelésük pedig tovább rontaná a bruttó és a nettó fizetések amúgy sem túl rózsás arányát. A szervezet elnöke, Demján Sándor nemrég azt követelte, hogy a keresetek legalább kétharmada maradjon az emberek zsebében. A VOSZ szerint a terhek növekedése a létszám lefaragása vagy a feketemunka világa felé löki a vállalkozásokat, a jövedelmek elrejtésével pedig a remélt bevételek maradnak el. Elutasítja a terhek növelését Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke is. A szervezetek emellett hangsúlyozták: a tervezett módosítások összhatása számít, így megalapozott vélemény csak a teljes javaslatcsomag ismeretében alakítható ki.
A járulékemelés azért is csalódást okozna, mert a kormányzati tervek között még néhány hete is a személyi jövedelemadó folyamatos mérséklése, az öt százalékpontos járulékcsökkentés, és a fix egészségügyi hozzájárulás eltörlése szerepelt. A mostani javaslat ugyanakkor nem a napokban merült fel: Bauer Tamás, Bokros Lajos, Csillag István és Mihályi Péter néhány hete az Élet és Irodalomban az alapdíj mellett a járulék nyolc százalékra emelését vélték szükségesnek. Amennyiben a kormány további ötleteket is merít a szerzőnégyes dolgozatából, húszszázalékos áfára, a gázár- és kamattámogatások felszámolására, felsőoktatási tandíj bevezetésére, valamint arra számíthatunk, hogy a 13. havi nyugdíj az egészségügyi alapdíj fedezeteként beépül a nyugdíjakba.