Duplájára nőhet az infláció

Negatív meglepetésként értékelik banki elemzők, hogy év végére a pénzromlás mértéke elérheti a tervezett két százalék dupláját. Az infláció megkétszereződésének hátterében az áfacsökkentés hatásának részleges érvényesülése, a gáz- és élelmiszerárak növekedése, valamint a várható áfaemelés áll.

Bár tavaly nyáron Veres János pénzügyminiszter még nagy csinnadrattával jósolt az idei évre rekordalacsony inflációt, mely „optimális esetben akár a nulla százalékhoz közelebbi lehet, mint a kettőhöz”, az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban a drágulás mértéke decemberre elérheti a 3,5-4 százalékot is.
Három tényező befolyásolja az idei pénzromlást – fogalmazott lapunknak Barcza György, az ING Bank elemzője: a középső és az alsó áfakulcsok esetleges emelése egy százalékpontnyi inflációt jelentene, a gáz, illetve a távfűtés árának növekedése fél százalékponttal, az élelmiszerek áremelkedése pedig újabb fél százalékponttal járulna hozzá az infláció növekedéséhez. A szakértő kalkulációja szerint az eredeti tervnél magasabb, 3,5-4 százalékos inflációra lehet év végére számítani, attól függően, hogy mikor léphet életbe az áfaemelés.
*
Barcza kiemelte, hogy az élelmiszerárak esetében általában két-három évente jelentkezik egy-egy markánsabb áremelkedés, melyre hazánkban négy éve nem volt példa; tavaly például rekordalacsony, három százalék alatti pénzromlás volt tapasztalható ebben a szektorban. Idén a zöldség, a gyümölcs és a feldolgozott élelmiszeripari termékek körülbelül ötszázalékos áremelkedésével lehet számolni, ami az elhúzódó tél, a bel- és árvizek számlájára is írható. Továbbá a Goldman Sachs globális befektetési csoport londoni irodájának kommentárja szerint a legfelső áfakulcs csökkentése nem szűrődött át maradéktalanul az árakba, ami „azt jelenti, hogy az alapszintű inflációs összkép romlik”.
Az eurózónához csatlakozás feltételeit tartalmazó maastrichti kritériumok előírásai szerint az euró bevezetéséhez az EU három legalacsonyabb inflációs rátájának átlagához másfél százalékpontot hozzáadva jelenleg 2,6 százalék a pénzromlás megengedett felső határa. Ha nem számítjuk a nyugdíjkorrekció számait, akkor hazánk egyetlen maastrichti feltételnek sem felel meg: az előírásoknál magasabb az infláció, a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg deficitje és az államadósság mértéke is.
Az unióba várhatóan jövőre belépő Bulgáriában ezzel szemben az osztrák Bank Austria Creditanstalt becslése szerint már 2010-ben bevezethetik az eurót – jelentette tegnap az MTI. A BA-CA vezető közgazdásza, Marianne Krager szerint hazánk euróövezeti csatlakozási dátuma 2012-ben lehetséges.