Úgy történtek papírforma szerinti „béremelések”, hogy a jövedelmek valójában nem növekedtek – így fogalmaz az OEP kórház-finanszírozásának átvilágításáról szóló szakértői anyag. Valójában csak a bérelemek átcsoportosítása történt meg – állapítják meg a szakértői jelentés készítői. Lapunk korábban többször is beszámolt erről a gyakorlatról.
Mindez azt jelenti, hogy megemelik ugyan a dolgozók bérét a közalkalmazottaknál kötelezően előírt mértékkel, ám ezzel egy időben ugyanannyival csökkentik a béren kívüli juttatásokat, pótlékokat, pluszpénzeket. Így a munkavállalók egy jelentős része egyetlen fillérrel sem kapott többet. Ez történt legutóbb az áprilisi, május elején kézhez vett béremelésnél is.
*
A szakmai vizsgálatról szóló jelentés úgy fogalmaz: „a kórházak bérköltségarányaiból könnyen megállapítható, hogy a kormány által az emelésre szánt fedezet nem elégséges. Mivel pedig egyre kevesebb intézmény van abban a helyzetben, hogy tartalékaik terhére kötelezettséget tudjon vállalni, így várható, hogy a bérnövekedés nem éri el a tervezett mértéket, s számos intézményben csak proform teljesül”.
A gyógyító-megelőző ellátások, így a kórházi kezelések finanszírozására is szolgáló állami pénzkeret növekménye az elmúlt időszakban szinte kizárólag abból adódott, hogy a közalkalmazotti bérek kötelező emelésére (amely az említett módon valósult meg), a kormány juttatott többletet. Közben azonban másfajta kiadások is nőttek, elég csak a gáz árának a növekedésére gondolni.
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy tudnak erről a gyakorlatról, de ez jogilag nem szabálytalan. Mit tehetnének az intézmények, ha nem kapják meg a finanszírozással a szükséges kiadások fedezetét? – tette fel a kérdést.
Újabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjének