Elherdálnák a tömegközlekedést

Miközben az Európai Unió egyes országaiban eredményesen működnek a közszolgáltatást ellátó állami tulajdonú vasúttársaságok, nálunk a kormány a tönkremenő MÁV- és Volán-vállalatok magánosítását tartja elfogadhatónak a tömegközlekedésben.

A MÁV Zrt. 2007. végéig adott megbízást a Pannon Volán Zrt.-nek vonatpótló autóbuszok közlekedtetésére az ormánsági Barcs és Sellye közötti vasútvonalon, ahol a pálya állapota egyelőre nem teszi lehetővé vasúti forgalom lebonyolítását. Mint arról beszámoltunk, a két település közötti vonalon a vasúti forgalom leállítását, illetve szüneteltetését a pálya leromlott műszaki állapotával indokolta a társaság. Ezen a vasútvonalon a Középrigóc–Drávafok közötti, 25,6 kilométer hosszú szakasz műszaki állapota kritikus: a pálya 1912-ben épült, a vonatok a forgalom leállítása előtt óránként 20 kilométeres sebességgel közlekedtek.
A társaság tervei között szerepel a vasúti forgalom visszaállítása, ám ehhez saját forrást kell felhasználni. A fejlesztés minimális költségét 400 millió forintra teszik, az ennél nagyvonalúbb tervek szerint 2,5 milliárd forintot költenének a pályára. Egyelőre azonban teljesen bizonytalan, hogy a MÁV éppen erre a mellékvonalra tudna-e saját forrást átcsoportosítani, hiszen a céget a gazdasági összeomlás fenyegeti.
Az adósságcsapdába került MÁV Zrt. saját tőkéje megcsappant, jegyzett tőkéje a gazdasági és közlekedési miniszter utasítására még tavaly lecsökkent, az állam az általa megrendelt szolgáltatások költségeit sem fizeti ki a társaságnak. A közszolgálati feladatokat ellátó MÁV ezért már nemcsak a fejlesztéseihez, hanem működésének fenntartásához is drága bankhitelt vesz igénybe, aminek felhasználása már-már ellenőrizhetetlen, miközben a megoldást elsősorban a tulajdonostól várja a menedzsment. A kormány ugyanakkor nemcsak a szorított költségvetési helyzet miatt nem sürgeti a MÁV rendbetételét, azaz legalább a menetdíjakkal nem fedezett különbözet megtérítését: szoros összefüggés van ugyanis a közszolgáltatást ellátó állami cégek, a MÁV és a Volán-társaságok tönkremenetele, illetve a tervezett privatizáció között, amit leginkább az SZDSZ, valamint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szorgalmaz. A tárcavezető rendíthetetlenül hirdeti, hogy a MÁV egyes részei és a Volánok kerüljenek magántulajdonba, mivel így szerinte lesz verseny, a társaságok a jelenleginél jobb szolgáltatást nyújtanak, s kevesebb pénzbe kerülnének az adófizetőknek. A közlekedési kormányzat a nagybefektetőkre számít – több kis cégnek nem lenne elég tőkeereje ilyen jelentős projektekhez –, valójában monopolhelyzetet biztosítana, így az új tulajdonos(ok) uralná(k) a közszolgáltatási szektort, s a tömegközlekedés jelentőségéhez mérten pozícióba kerülne az állammal szemben.
A tervek szerint jövőre az áruszállításhoz hasonlóan a MÁV-on belül, de önálló társaságként működne a személyszállítás, és elkülönülne az intercity (IC), az elővárosi, illetve a regionális, azaz a normál gyors- és személyvonatokat fenntartó üzletág. Meglepő ugyanakkor, hogy a MÁV-nak az amúgy nyereségesen működő, illetve önfenntartó részei kerültek a privatizációs tervekbe, így az IC és az áruszállítás, de elképzelhető az elővárosi forgalom bizonyos területeinek magánosítása is. A Volánok esetében hasonlóképpen biztos piacot adna át az állam az új tulajdonosnak. A közszolgáltatás privatizációja esetén a bevételek sem a közlekedési társaságok, sem pedig a központi költségvetés helyzetét nem oldanák meg, ugyanakkor vagy a menetjegyek drágulnának jelentősen, vagy a befektetők által elvárt költségtérítést kellene megfizetni az adózók pénzéből. Ebben az esetben az állam nem tehetné meg, hogy a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan ne térítse meg ezeket a költségeket. Szakértők szerint a Volánok eladása esetén a kistelepülésekre közlekedő autóbuszjáratok száma fokozatosan csökkenne, vagy ismételten a partvonalra kerülő államnak kellene mélyen a zsebébe nyúlnia.
Ugyan a kormány a közszolgáltatás kiárusításában véli a megoldást, a szintén állami tulajdonú német vasúttársaság, a Deutsche Bahn (DB) és a szomszédos Osztrák Szövetségi Államvasút (ÖBB) meglepően eredményes. A DB 2005-ben üzemi szinten 448 millió eurós eredményt ért el, s idén 800 millió euró nyereség elérése a cél, az ÖBB adózás előtti eredménye pedig 13 millió euró volt. Bár ezekben az országokban sűrű az autópálya-hálózat, az állami vasúttársaságok a hatékonyságjavulás mellett mégis az utasforgalom jelentős emelésével értek el jó eredményt.