Erdélyi gondok az ENSZ előtt

A kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) beadványnyal fordul az ENSZ emberi jogi, kisebbségügyi és oktatásügyi illetékeseihez a Romániában élő magyarságot érintő, a köz- és felsőoktatással kapcsolatos diszkriminatív állapotok ügyében – erről számolt be tegnap Budapesten Hantz Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke.

Vizsgálatot rendelhet el a világszervezet illetékes bizottsága, s ha szükségesnek tartja, felszólítást írhat a román kormánynak a diszkrimináció miatt. Ez az esetleges felszólítás ugyanakkor nem lesz kötelező jellegű, hangsúlyozta Hantz Péter. Az egyetemi adjunktus lapunk kérdésére elmondta: a helyzetről tájékoztatják a magyar Köztársasági Elnöki Hivatalt, s az új kormány megalakulása után a külügyminisztert és az oktatási tárca vezetőjét is.
Néhány nappal ezelőtt erdélyi civil szervezetek és egyházak nyilatkozatot fogalmaztak meg az anyanyelvű oktatás helyzetéről, s azt elküldték Olli Rehn uniós bővítési biztosnak is. Mint ismeretes, a finn politikus Románia csatlakozási felkészültségével kapcsolatban eddig nem fogalmazott meg kritikát a kisebbségek helyzetével kapcsolatosan. A dokumentum egyebek mellett szorgalmazza, hogy mielőbb induljanak be a Babes–Bolyai egyetem magyar tannyelvű természettudományi, humán tudományi, illetve társadalom- és gazdaságtudományi karai, történjen meg a magánegyetemek akkreditálása, majd ezt követően részesüljön állami támogatásban a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem. A nyilatkozatot aláírta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is, így azon ritka fellépések egyikéről van szó, amikor Markó Béla és Tőkés László püspök azonos oldalon lép harcba.
Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke az Erdélyi Napló című nagyváradi hetilapnak adott interjújában elmondta, míg a romániai magyarság politikai tárgyalóasztaloknál akart eddig mindent megoldani, addig vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. „Alkotmányt tisztelek akkor is, ha tárgyalok, de akkor is, ha tüntetek. Akkor is, ha sztrájkolok, akkor is, ha polgári engedetlenséghez folyamodom. Ha a többség nem értékeli, hogy az európai történelemben párját ritkítóan békés közösség vagyunk, akkor lehetséges, hogy sokkal egyértelműbb közösségi fellépéssel, világos és kemény véleménynyilvánítással kell megoldást követelni” – nyomatékosította Bodó Barna.

Dobolyi elégedett. Megnyugtatónak nevezte a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen folytatott tegnapi informális látogatásán Dobolyi Alexandra. Az MSZP európai parlamenti képviselője elmondta: tapasztalata szerint mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni a felsőoktatási intézményben, továbbá egyetlen dolog, amit szóvá tett, az a magyar nyelvű feliratok hiánya volt. (R. Sz.)