Éves demonstráció Svájcban

Egy éve demonstrál Zürichben a Holcim cementipari vállalatóriás székháza előtti téren egy magyar zászlókkal feldíszített furgonnal Kálmán János. A rendszerváltást követően a Hejőcsabai Cementgyárnak az általa vezetett konzorcium lett a tulajdonosa, majd vitatható módon a svájci székhelyű világcég, a Holcim kezébe került a részvények többsége. Kálmán 12 esztendei magyarországi jogi hadakozást követően döntött úgy, hogy Svájcban próbál érvényt szerezni az igazának.

Tavaly május 28. óta demonstrál egy német nyelvű óriásposztert tartó kisbusszal a Holcim cementipari vállalatóriás zürichi székháza előtt Kálmán János, a Magyar Cement Kft. ügyvezetője, a Hejőcsabai Cement és Mészipari (HCM) Rt. többségi részvényeinek tulajdonosa. Kálmán annak a magyar konzorciumnak a vezetője, amely 12 évvel ezelőtt az Állami Vagyonügynökségtől megvásárolta a cementgyár többségi részvényeit. Mint mondja, a kisebbségi tulajdonos Holcim az első naptól kezdve sikeresen akadályozta meg a birtokbavételt, s miután a magyar bíróság ítéleteinek nem tud érvényt szerezni, már csak a svájci közvélemény és jogrend hatékonyságában bízik.
A hejőcsabai cementművek 1994 augusztusában kezdődött magánosítása a magyar állami vagyon privatizációjának történetében példa nélkül álló. A Budapesti Műszaki Egyetem kémiai technológiai tanszékén dolgozó környezetvédelmi szakemberek által létrehozott, hat magyar cégből álló, Kálmán János által vezetett konzorcium a HCM részvénycsomagját eredetileg – E-hiteles konstrukcióban – 1994-ben vette meg az Állami Vagyonügynökségtől. A magyar befektetők a HCM 57 százalékát szerezték meg, ám az akkor már 33 százalékkal rendelkező Holderbank a menedzsment segítségével megakadályozta, hogy új tulajdonostársai élhessenek részvényesi jogaikkal. Miután a Holderbank az elképzeléseiről személyesen kézbesített levélben tájékoztatta Suchman Tamás akkori privatizációs minisztert, 1996. október elején a Kálmánéknak E-hitelt folyósító Mezőbank Rt. eladta a Holderbanknak a követelést, majd – bár az adósok rendben törlesztettek – a Holderbank felmondta a hitelszerződést, így megszerezte a biztosítékul letétbe helyezett 57 százaléknyi HCM-részvényt.
A bíróságon indított pereknek, ha lassan is, de meglett a hozadékuk: kilenc év után a magyar bíróság jogerősen kimondta, hogy a részvények megszerzése jogellenesen történt, és mivel az eredeti helyzet már nem állítható vissza, kártérítés illeti meg a magyar felet.
– Ebből az ügyből nem pénzkérdést csinálunk, ez a mi vagyonunk, ezt tőlünk tizenegy évvel ezelőtt törvénytelenül elvették, és mi azt várjuk el, hogy visszaadják. Ez Magyarországon lehetetlen, Svájcban viszont máshogy gondolkodnak. Itt az a koncepció, hogy ha valaki törvénysértő úton szerez vagyont, azt nem tarthatja meg – véli Kálmán János, így jelölve meg fő okként a zürichi tartózkodását és demonstrációját.
Májusban éves közgyűlést tartott a Holcim AG, amelyen már Kálmán János is részt vett. Részvényesként jutott be oda, hiszen a Svájcban bejegyzett társaságuk Holcim-részvényeket vásárolt, s így vált jogosulttá, hogy a közgyűlésen részt vegyen. Kálmán úgy gondolja, hogy ennek az ügynek néhány aspektusa a közgyűlésre, vagyis a Holcim részvényeseire is tartozik. A Holcim részvényeseinek ugyanis a vagyoni biztonságát befolyásolja, hogy a vezetés valós dolgokról tájékoztatja a közvéleményt és azon keresztül a részvényeseket, vagy félrevezeti őket. – Ebben a konkrét esetben a Holcim folyamatosan, immár 13 éve valótlanságokat állít, félrevezeti a közvéleményt és a részvényeseket – állítja Kálmán János.
A Holcim magyarországi nyilatkozataikból kitűnik: a magyar konzorcium E-hitelének kivásárlását követően azért mondták fel a hitelszerződést, mert a magyarok nem teljesítették a szerződést, s nem egyenlítették ki időben a másfél milliárd forintos hiteltartozást sem. A Holcim AG vezetői továbbra is bíznak a magyar igazságszolgáltatásban.