Nagy sikerként értékelte és komolynak, előremutatónak nevezte Gyurcsány Ferenc tegnap az ötpártira tervezett, de végül az SZDSZ távolmaradása miatt négypártira sikerült egyeztetést, amelyet a jövő héten folytathatnak a felek. A kormányfő megköszönte, hogy az ellenzék konstruktív magatartást tanúsított.
A miniszterelnök kategorikus nemmel válaszolt Orbán Viktornak arra a kérdésére, kapnak-e tájékoztatást az ország gazdasági helyzetéről, a tervezett szigorításokról. Mint a kormányfő fogalmazott: azért nem adott tájékoztatást, mert az ellenzék sem akar osztozni az államháztartási egyensúly megbomlásának felelősségében. – A gazdasági kérdésekben tenni fogjuk a dolgunkat, a kormány széles körű felhatalmazással bír – szögezte le Gyurcsány. Ismert, a pártokkal való konzultációt a miniszterelnök kezdeményezte, ám a kormányfő külön-külön, zárt ajtók mögött ült volna le a pártvezetőkkel. A Fidesz és a KDNP a nyilvános és együttes tárgyalásokat szorgalmazta. Ezek után Dávid Ibolya MDF-elnök hívta meg mind az öt frakció képviselőjét és a miniszterelnököt tegnap reggelre, s a találkozón csak az SZDSZ nem képviseltette magát. Gyurcsány Ferenc mellett részt vett az egyeztetésen Gál J. Zoltán, Petrétei József igazságügy- miniszter és Szilvásy György, a kormányfő kabinetfőnöke.
*
Az ellenzék részéről Orbán Viktor, Varga Mihály és Navracsics Tibor frakcióvezető, Semjén Zsolt KDNP-elnök, Latorcai János és Harrach Péter, valamint az MDF képviseletében Dávid Ibolya, Herényi Károly, Katona Kálmán és Hock Zoltán volt jelen.
Gyurcsány, elmondása szerint, a kormánypártok nevében hét csomagban többtucatnyi indítványt tett az olcsóbb, hatékonyabb és kevésbé bürokratikus állam megvalósítása érdekében.
Orbán Viktor szerint mindez nem egyéb, mint ötletbörze. – Kusza, nehezen követhető, egymáshoz logikailag nem kapcsolható ötlethalmaz – így értékelte a Fidesz elnöke Gyurcsány Ferenc felvetéseit a sajtónak. Mint mondta, az a furcsa helyzet állt elő, hogy ők kidolgozott törvényjavaslatokkal, a kormánypártok viszont jegyzetekkel érkeztek a tanácskozásra. – Nem akarom megbántani a miniszterelnököt, de amikor számos részletkérdés előkerült, csipetnyit tájékozatlannak tűnt. Udvariatlanság lett volna mélyebbre ásni – jellemezte némi iróniával Orbán a csaknem kétórás tanácskozáson történteket, hangsúlyozva, a megbeszélés nem érte el a komolyságnak azt a szintjét, hogy részletkérdésekről érdemben lehetett volna szót ejteni. Mint mondta, azt megtudták, hogy Gyurcsány Ferenc nagyjából mit szeretne 8-10 területen, az ellenben nem derült ki, hogy mindezt hogyan tervezi, mi ennek az ára, mi a következménye, és milyen törvényekkel szeretné ezt elérni. Orbán kifogásolta, hogy a kijelölt kormányfő kategorikus nemmel válaszolt a tanácskozáson arra a kérdésre, kapnak-e tájékoztatást az ország gazdasági, pénzügyi helyzetéről. Nem tudni így tehát azt sem – jegyezte meg –, hogy a Gyurcsány által ismertetett közigazgatási elképzelések miként függenek össze a költségvetés kiadási és bevételi oldalával.
Orbán Viktor szerint akkor fordulhatnak komolyra az egyeztetések, ha kézhez kapják a kormány indítványait. Addig a Fidesz csak általános szándéknyilatkozatot tud tenni: készen állnak egy jó megállapodásra, párt- és presztízsszempontok nem akadályozhatják ezt, ám semmiképpen nem járulnak hozzá, hogy az elmúlt négy év rossz kormányzásának az árát az emberekkel fizettessék meg. – A kétharmados törvények módosítása nem jelenthet sem nyílt, sem rejtett teheráthárítást a kormány válláról az emberek vállára – fogalmazott Orbán. A Fidesz vezetője úgy értékelte, hogy ami történt, nem tárgyalás volt: Gyurcsány Ferenc a beszélgetés elején ugyanis világossá tette, hogy ő itt nem tárgyal, hanem tájékoztat az ötleteiről. Orbán eredményként értékeli, hogy egyáltalán sikerült elérni: a kabinet konkrét javaslatait megismerhetik, majd lesz egy hetük a megállapodásra. Hozzátette, ha sikerül dűlőre jutniuk, ha nem, a kabinet mindenképpen beterjeszti a javaslatait az Országgyűlésnek.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke Orbánhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy készen állnak a párbeszédre. Hiányolta ugyanakkor, hogy a kijelölt kormányfő nem adott tájékoztatást az ország gazdasági állapotáról, illetve a kabinet privatizációs szándékairól. Elmondta, hogy Gyurcsány arra sem adott választ, egyetért-e a KDNP javaslatával, amely szerint a multinacionális cégeknek és a bankoknak is részt kellene vállalniuk a várható megszorításokkal járó terhekből. Semjén reméli, hogy az MSZP a szociáldemokrata értékek mentén elfogadja a KDNP álláspontját és tárgyalásokat kezd ez ügyben.
Dávid Ibolya szerint két fordulóban kellene azokról a törvényekről tárgyalni, amelyeket ősszel kívánnak elfogadni, s javasolta, hogy az első fordulóban koncepcionális kérdésekről egyeztessenek. Az elmúlt nyolc évben példátlan egyeztetés első lépéseit tették meg a tárgyaló felek – mondta az MDF elnöke, aki a találkozó legnagyobb érdemének nevezte, hogy az egyeztetés elkezdődött. Kifejtette, több mint 25 törvény igényel kétharmados egyeztetést, és ezekben egyetértésre kell jutniuk a pártoknak. A kétharmados törvények megalkotása és módosítása az elmúlt években rossz gyakorlat szerint működött, csak a legszükségesebb esetekben lehetett ilyen jogszabályokat alkotni – mondta. Nehezményezte azonban, hogy nem kaptak választ Gyurcsány Ferenctől azokra a kérdéseikre, hogy milyen helyzetben van az ország, s miben kéri az ellenzék támogatását.
Kuncze, a „látnok”. Az SZDSZ elnöke nem megy el a parlamenti pártok és a miniszterelnök csütörtök délelőtti tanácskozására, mert véleménye szerint az egy nagy nyilvánosság előtti összeveszés lesz – ezt Kuncze Gábor maga jelentette be tegnap reggel. Hozzátette: „ebből így nem lesz semmi, én meg úgy ítéltem meg, hogy erre a játékra nekem nem kell jegyet váltanom, ezért aztán inkább nem mondtam le azokat a programjaimat, amelyek most délelőtt lennének”.
A Fidesz demokráciacsomagja
A Fidesz ma reggel tárgyalási javaslatként megküldi Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfőnek a demokrácia-törvénycsomagot, amelyet Orbán Viktor pártelnök ismertetett tegnap. A kisebb parlament mihamarabbi megvalósítása érdekében a Fidesz törvényben rögzítené:
– a képviselők létszáma legfeljebb 200 fő lehet, és előírnák azt is, hogy az új választójogi törvényről 2007. április 30-ig kell megállapodniuk a pártoknak;
– a kormány tagjai saját illetményükkel kollektív felelősséget viseljenek a költségvetési hiány túllépéséért. Fél százalékpontos hiánynövekedésnél egyhavi illetményüket, egy százalékpontos hiánynövekedésénél háromhavit, másfél százalékpontos hiánynövekedésnél pedig hathavi illetményt volnának kötelesek befizetni a Magyar Államkincstárba;
– 2007. június 30-tól vagyonbevallásuk mellett személyi jövedelemadó-bevallásukat is hozzák nyilvánosságra az alkotmánybírák, a kormány tagjai, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, valamint a monetáris tanács és felügyelőbizottságának tagjai és az ombudsmanok. A családtagok esetében viszont nem lenne nyilvános az adóbevallás;
– nyilvánosságra kellene hozni, hogy az országgyűlési képviselők és az érdekeltségükbe tartozó gazdasági társaságok milyen állami vagy uniós támogatásokat nyertek el;
– nyilvánossá kell tenni a többségi állami tulajdonban lévő társaságok vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak névsorát és díjazását;
– létre kell hozni a költségvetési tanácsot. A testület az Állami Számvevőszék elnökének, az MNB elnökének, illetve a köztársasági elnök által megnevezett közgazdásznak a részvételével működne. Feladata lenne, hogy közgazdasági szempontból elbírálja a költségvetési javaslat realitását, valamint ügyelne a költségvetési törvény és a valóság összhangjára.
Zárug Péter Farkas politológus: A négypárti egyeztetés kétségkívül fontos kérdésekről szólt, fontos eredmények nélkül. Gyurcsány Ferenc a kétharmados törvények megváltoztatásának tervével egyben politikai menedéket is keres az ellenzékben, mielőtt a beígért közszférabeli elbocsátásokat végrehajtaná. Ez a politikai menedék az állam karcsúbbá tételében való közmegegyezésen nyugodna, ami által az elbocsátások felelőssége is megoszlana kormánykoalíció és ellenzék között. A kisebb parlamentről zajló vita nem feltétlenül jelent olcsóbb parlamentről folyó vitát. Annyi bizonyos, nem lógunk ki a hasonló méretű uniós államok közül azzal, hogy hazánkban száz lakosra úgymond 3,8 képviselő jut. Ami a választójogi törvénymódosítás igényét illeti, az a rendszerváltozás folyamatának lezáródására utal. Vagyis a két nagy párt új demokráciamodell beállításán gondolkozik.
Giró-Szász András, Századvég Alapítvány: Gyurcsány Ferencnek az elhúzódó koalíciós tárgyalások miatt szüksége van arra, hogy valamilyen nyilvános politikai aktivitást felmutasson. Aki a javaslatok terén először lép, kompromiszszumkész színben tűnik fel. Azt, hogy az önkormányzatokat félidőre válasszák, az ellenzék vélhetően nem fogja csípőből elutasítani. Félidőben az ellenzék rendszerint jó erőben van a népszerűségi mutatóit tekintve, jó esélye nyílna tehát a pozitív 2008-as szereplésre. Ráadásul mivel később ismét európai parlamenti és országgyűlési választások lesznek, két évre kampánystratégia kialakítására is mód nyílik. Ha megegyezés születik abban, hogy az önkormányzati választások az országgyűlési ciklus félidejére essenek, a kormány megkezdhetné a regionális alapú átalakítást. E téren egyébként nehéz dolga lenne az MSZP-nek, amely beágyazottabb a mostani megyei szinteken, mint fő riválisa, a Fidesz. Árulkodó mozzanat, hogy a miniszterelnök sokkal kevesebb kérdést fogalmazott meg a kirovó rendszerek (adózás, társadalombiztosítás), illetve az újraelosztó rendszerek (egészségügy, oktatás, nyugdíj) terén.
Somogyi Zoltán, Political Capital: Három logikus és egy illogikus lépés történt. Ésszerű volt Dávid Ibolya részéről a többi parlamenti párt vendégül látása, hiszen ezzel a fontos kérdésekben kötendő kompromisszumok motorjaként tűnhet fel az MDF. Logikus volt Gyurcsány kezdeményezése a választási reformmal, mert olyan lépést kellett tennie, amelyet az ellenzék nem utasíthat el. Nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor felé például nem az új egészségügyi kezdeményezéseket kell prezentálni, amelyben a Fidesz könnyebben tud alternatívát állítani, hanem olyan népszerű témát, amellyel szembemenni népszerűtlen dolog. Innentől kezdve csak számháborúzni lehet; és el is kezdődött a „ki akar kisebb létszámú parlamentet” játéka. Logikus volt Orbán Viktor válaszlépése is (a demokráciacsomag előterjesztése), amellyel átvette a kezdeményezést. Kuncze Gábor távolmaradása viszont nem volt ésszerű, mivel a találkozó után minden résztvevő pozitívan nyilatkozott a megbeszélésről, kellemetlen helyzetbe hozva ezzel az SZDSZ elnökét, aki előzetesen a pártok nyilvános veszekedését jósolta. (J. I.)
