Tegnap a KSH közzétette, hogy a bruttó hazai termék (GDP) az év első negyedévében 4,5 százalékkal, naptári hatást figyelembe véve pedig 4,3 százalékkal nőtt 2005 első negyedévéhez képest. A statisztikai hivatal és az Ecostat becslése alapján a szezonálisan kiigazított előzetes adatok szerint 2006 első negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva egyszázalékos a bővülés. A nem korrigált adatok szerint ugyanakkor a gazdasági növekedés tavaly az első negyedévben 3,2 százalék, a másodikban és a harmadikban 4,5 százalék, a negyedikben pedig 4,3 százalék volt, aminek eredményeképpen a GDP 4,1 százalékkal nőtt 2004-hez képest. Ez az érték azonban 4,3 százalék akkor, ha kiszűrjük a naptári hatást. A mostani KSH–Ecostat-jelentés modellszámítás és szakértői becslések közös eredménye. E módszernek tulajdoníthatóan a hivatal az idén korábban tette és teszi közzé a gyorsbecsléseket: nem 60, hanem csak 45 nappal a tárgyidőszak lezárása után. A részletes adatokra ugyanakkor 70 napos határidő érvényes. Így azt, hogy a GDP növekedésében mekkora szerepet játszik a termelés és a hazai fogyasztás bővülése, egyelőre nem tudni.
A bruttó hazai termék első negyedéves gyorsbecslése az MTI által megkérdezett gazdasági szakértők szerint nem szerzett meglepetést. Az elemzők úgy vélik, az év második felében csökkenhet a növekedési ütem. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója kijelentette: az első negyedéves GDP-adat „nagyon jó eredmény”. Mint mondta, „ebben benne van az elmúlt hónapok reálgazdasági folyamataira vonatkoztatható fejlődés, az ipari termelés erőteljes növekedése, az export bővülése”. Belyó Pál szerint a következő negyedévekben ehhez közeli adatok várhatók. Éves szinten az Európai Bizottság által becsült 4,6 százalék sem elérhetetlen – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy előrejelzésük szerint az év második felében csökkenhet a növekedési ütem. Egyetért ezzel a prognózissal Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is. Véleménye szerint a második negyedévben a mostanihoz hasonló növekedést produkál a magyar gazdaság, s az év egészében a GDP négy, négy és fél százalékkal nő. Lapunk szakértői azt hangsúlyozzák: választási ciklusban természetes, hogy jobban pörög a gazdaság, hiszen az állami kifizetések is húzzák a GDP-t. Ám a hazai dinamika még így is lassú: az első negyedéves szlovák bővülési ütem például 6,3 százalékos volt. Ha a magyar teljesítményt összevetjük a regionális produkcióval, semmi okunk a büszkeségre: a mi adatunk az új uniós tagállamok táborában csak az utolsó előtti helyezésre jó. 2005-ben pusztán a lengyeleket előztük meg. Hogy ezen a téren mekkora a lemaradásunk, jelzi az észt bővülési dinamika is, amely csaknem a háromszorosa volt tavaly a magyarnak.
Elsöprő erejű támadásról számolt be az orosz védelmi minisztérium















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!