Jön a megszorító csomag

A kormány még az idén 300-350 milliárd forintos megszorító csomag bevezetésére készül – ismerte el tegnap a Reuters brit hírügynökségnek egy névtelen, Gyurcsány Ferenchez közel álló forrás. A lehetséges intézkedések között az állami bérek befagyasztása, 90 ezer fő elbocsátása, az orvosi vizitdíj bevezetése, az áfa emelése és a kamatjövedelmek megadóztatása szerepelhet.

Az idén az államháztartási hiány 300-350 milliárd forintos csökkentésére készül a kabinet – erősítette meg tegnap a Reuters hírügynökségnek egy névtelen, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz közel álló forrás, aki jelezte: egyelőre még folyik a költségvetési helyzet elemzése, a tervezett intézkedések azonban adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket is tartalmaznak. Mandur László, az MSZP országos elnökségének tagja is elismerte tegnap: az új kormány első feladatai között kell szerepelnie a költségvetés „kiigazításának”. Ez magyarul megszorításokat jelent.
A 300-350 milliárd forintos megszorító csomag mindössze arra elegendő, hogy hazánk rövid távon el tudja kerülni a pénzügyi válságot – jelentette ki a CEMI gazdaságelemző intézet és a Portfolio közös konferenciáján Orbán Krisztián, a CEMI ügyvezetője.
*
A CEMI ügyvezetője hangsúlyozta: a gazdaságpolitika hitelességének helyreállításához és a gazdasági növekedés biztosításához összesen 1100-1200 milliárd forintnyi megtakarítást kell elérni. Orbán a legnagyobb gondként említette, hogy a kormány által felvett hitelek nagy részét a költségvetés folyó kiadásainak fedezésére használta fel. Azt az államadósságot, amit 1995 óta viszszatörlesztettünk, az elmúlt években újra felvettük, így ebből a szempontból ugyanott tartunk, mint tíz évvel ezelőtt – tette hozzá.
A CEMI az államadósság növekedésének megállítása és a fenntartható növekedés érdekében tegnap azonnali intézkedéscsomag bevezetését javasolta. Eszerint a bérek kétéves befagyasztása és 90 ezer fős létszámleépítés szükséges az állami szférában. A szigorító intézkedések tervei között szerepel az orvosi vizitdíj bevezetése, a középső és felső áfakulcs 3 százalékpontos emelése, és a kamatjövedelmek megadóztatása. A konferencián felszólaló Járai Zsigmond úgy fogalmazott: rossz leckéket és örökséget kaptunk, négy év alatt hat évet távolodtunk az euró bevezetésétől. A pénzügyi folyamatok átláthatatlansága és a független szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyása már a demokráciát veszélyezteti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint morális válságban van az ország, mivel az emberek már nem hisznek a politikusoknak, és a korrupció olyan méreteket öltött, hogy egyre nehezebb keresztülvinni a szükséges reformokat. Mint mondta, az államháztartás rendbetételére irányuló reformlépések előkészítettsége egyenlő a nullával, így a kialakult helyzetben el kell kerülni, hogy a politikusok önelégültsége és hatalommániája miatt csak néhány látszatintézkedést vezessenek be a mélyreható reformok helyett.
A drasztikus rövid távú lépések és az egész államháztartási szférát érintő reformok szükségességéről beszélt Jaksity György, a Concorde Rt. vezérigazgatója, aki előadásában a magyar gazdaság két problémájaként a külfölddel szemben egyre növekvő pénzügyi kiszolgáltatottságot és az alacsony foglalkoztatottságot jelölte meg.
Az adóemelések ellen érvelt tegnapi jelentésében a Goldman Sachs pénzintézet, amelynek elemzői szerint az adók növelése hosszú távon nem jelent megoldást a magyar gazdaság számára. A befektetési ház úgy látja: a kiadási oldalon nincs hatékony ellenőrzés, és az adóemelés azzal a kockázattal jár, hogy az állam ezt a bevételi többletet is elkölti, a költségvetési hiány csökkentése helyett. Gazdaságkutatók egyben arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a magyar autópálya-elszámolást – költségvetésen kívülre helyezését – az idén is elutasítja az EU, úgy az idei hiány a GDP 6,5 százalékára emelkedik, és a kormány kénytelen lesz további megszorító csomagot bevezetni.
A GKI már tavaly javasolta az egységes, 20 százalékos áfakulcsot. A felső kulcs csökkentése meg is valósult, ám a 15 százalékos kulcs emelése eddig váratott magára – nyilatkozta lapunknak Vértes András, az intézet vezérigazgatója, aki szerint 20 százalékos áfa esetén indokolt lenne az eva azonos szintre emelése is. Mint fogalmazott, az igazi kiutat a „farigcsálások” helyett az egész közigazgatásra kiterjedő reform jelentené. Emlékeztetett: Magyarországot a kirívó mértékű gyógyszerfogyasztás és a bevált termékek felcserélése jellemzi drága, új készítményekre, vagyis a gyógyszercégek az állammal fizettetik meg innovációs kiadásaikat.
Elkerülhetetlennek nevezte a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelését Palócz Éva is. Számításai szerint körülbelül 150 milliárd forintos bevételt hozna e lépés a büdzsének. A Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese az eva emelését ugyancsak megalapozott lépésnek ítélte, egyben szorgalmazta a gyógyszerár-támogatások új alapra helyezését. Palócz szerint a jelenlegi, kaotikus helyzetet fel kell hogy váltsa egy jól szervezett, takarékos rendszer, melyben az egyes hatóanyagok részesülnének fix támogatásban.