Kutatható kínai múlt

A kínai külügyminisztérium feloldotta az 1956–60. közötti években keletkezett diplomáciai iratok egy részének titkosságát. A szakértők az okmányokból egyebek mellett választ remélnek arra, miként reagált Peking az 1956-os magyar szabadságharcra.

Mint arról a Kínai Kommunista Párt lapja, a Zsenmin Zsipao angol nyelvű internetes oldalán tegnap beszámolt, az 1956 és 1960 között keletkezett dokumentumok – diplomáciai utasítások, jelentések, interjúk szövegei, továbbá távirati jegyzékváltások, feljegyzések – a pekingi külügyminisztérium levéltári olvasótermében, számítógépen immáron hozzáférhetők. A kutatók egyebek között megvizsgálhatják, milyen magatartást tanúsított Kína – amint a lap fogalmaz – „az 1956-os lengyelországi és magyarországi események” után. Kutatható lesz az is, miként alakult a kínai–amerikai viszony azután, hogy a kínai néphadsereg bombázta a Tajvanhoz tartozó Kinmen és Macu (Matsu) szigetét. (A kínai polgárháborúban vereséget szenvedett Csang Kaj-sek vezette Kuomintang kétmillió híve 1949-ben Tajvanra menekült, elszakadva a szárazföldön kikiáltott Kínai Népköztársaságtól.) A külügyi okmányok arra is fényt deríthetnek, milyen levélváltást folytatott az akkori szovjet és kínai vezető, Hruscsov és Mao Ce-tung, miután a szovjetek hazarendelték szakértőiket Kínából 1960-ban.
A dokumentumok nyilvánosságra hozatala örvendetes fejlemény, és kétségkívül az 1978 óta tartó nyitási politika újabb állomása – nyilatkozta lapunk kérdésére Jordán Gyula egyetemi docens. Mint mondta, a szóban forgó korszakról viszonylag kevés anyagot kutathattak a szakemberek, leginkább visszaemlékezésekre, tolmácsok közléseire támaszkodhattak. Arról nem is beszélve – tette hozzá a szakértő –, hogy a szóban forgó forrásanyagok erősen megszűrve kerültek nyilvánosságra.
– Magyarország pekingi nagykövetségének egyelőre nincs tudomása arról, hogy magyar kutató vizsgálni készülne a nyilvánosságra került dokumentumokat, még nagyon friss a hír, az esetleges érdeklődők jelentkezése későbbre várható – válaszolta tegnap az MTI kérdésére Mészáros Sándor pekingi nagykövet. A magyar diplomata hozzátette: a nagykövetség a maga részéről érdeklődik majd a részletekről, megerősítteti a tényt kínai illetékesekkel, és tisztázza, hogy konkrétan milyen okmányokat kutathatnak.
A kínai külügyminisztérium második alkalommal nyitotta meg archívumát. Előzőleg 2004-ben tett a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé 1945 és 1955 között titkosított iratokat. Peking eddig több mint 35 ezer dokumentum titkosságát oldotta fel, az 1956 és 1960 közötti időszakból több mint 25 ezer okmány, csaknem 60 ezer oldalnyi archív anyag olvasható korlátozás nélkül. Az okmányok többsége az ötvenes évek végi kínai külpolitika irányelveiről szól: egyebek mellett arról, hogyan létesített Peking diplomáciai viszonyt Ázsia, Afrika és Latin-Amerika tizennégy országával, miképpen alakult a kínai–amerikai nagyköveti szintű viszony, és hogyan küzdött nemzetközi téren Peking a „két Kína” elv ellen. Az anyagok feloldása azonban nem teljes körű, a korszak titkos anyagainak negyven százaléka továbbra is zárolt marad. A hivatalos kínai lap szerint a pekingi külügyminisztérium hamarosan az 1961–65 közötti diplomáciai okmányok titkosságát is feloldja.