Folytatódott az idén az első negyedévben is a visszaesés a lakáspiacon – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A kormány megszorító intézkedései nyomán – amelyek főként 2004-ben kezdték hatásukat éreztetni – már nemcsak a kiadott építési engedélyek száma, hanem az átadott lakásoké is csökkent. Mindeközben a sajtóban megszellőztetett kormányzati tervek között a lakásvásárláshoz nyújtott állami támogatások további kurtítása is szerepel. Ezzel szemben a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (Méasz) szerint a megalakuló kormánynak az építést mindenféleképpen az egyik prioritást élvező területként kellene kezelnie. A szövetség elnöke, Földi Tamás szerint bár a szakma régóta szeretné, hogy az építőiparnak önálló minisztériuma legyen, már az is elegendő lenne, ha a jelenleg szétaprózott költségvetési keretek tervezése és felhasználási prioritásainak meghatározása egy kézbe kerülne, vagyis ezen ágazatot centralizálnák. A Méasz szerint nem az önálló építésügyi minisztérium léte a lényeg, hanem az egységes költségvetési fejezetbe csoportosított forráskoordináció. Az építési, felújítási és infrastruktúra-fejlesztési pénzügyi források összevonásával párhuzamosan az építésfelügyelet állami intézményrendszerének megerősítése is szükséges – mondta Földi Tamás, jelezve, hogy az építőiparban jelenleg nem beszélhetünk jogbiztonságról, ami mélyíti a körbetartozások okozta problémákat. A Méasz elnöke kiemelte, hogy a politikai döntések az utóbbi években teljesen kiszámíthatatlanná tették a piacot. Példaként emelte ki, hogy a kormány 2003-ban tette közzé Otthon Európában című programját, amelyben az egyedüli újdonság a keresleti oldal élénkítését célzó lakbér-támogatási rendszer bevezetése volt, ám azt azóta sem valósították meg. Ettől függetlenül az ígéretre a piac igen gyorsan reagált, ezért jelenleg mintegy tízezer eladatlan új lakás található az országban.
A bérlakásprogram megalkotása mellett, mivel a nemzeti lakásállomány mintegy hetven százaléka elavult, a Méasz fontosnak tartja, hogy az állam évente legalább kétszázezer lakás korszerűsítését támogassa. A szövetség javaslata szerint az állami lakástámogatásból lakásfelújításra és energetikai korszerűsítésre szánt összeget tíz éven belül a jelenlegi évi nyolc százalékról az uniós átlagnak megfelelően harminc százalékra kellene emelni. Földi László emellett jelezte, hogy a szövetség az építési tevékenységek egy meghatározott körének kedvezményes áfakörbe való sorolását is kezdeményezte.
Bár sajtóinformációk alapján arra lehet számítani, hogy áfaemelésre kerül sor, az építőipari tevékenységek kedvezményes áfakörbe sorolását tartotta az egyik legfontosabb lépésnek Varjasné Székely Éva is. A Magyar Országos Lakásépítők Szövetségének elnöke szerint a lakáspiac visszaesése főként a lakástámogatási rendszer szigorításának következménye, amely már tavaly éreztette hatását. Véleménye szerint az esetleges lakáspiacot is érintő áfaemelés, illetve a kamattámogatások megvonása tovább szűkítheti a lakáspiacot, ami azonkívül, hogy az eladatlan lakások miatt csökkenti az állami bevételeket a csődhelyzetek és a megnövekvő befejezetlen építkezések miatt, a munkanélküliek számát is növelni fogja.
Trump tárgyalást szeretne, Zelenszkij azonban feltételeket szabott















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!