Ma választ államfőt az olasz parlament két házának, a 630 tagú képviselőháznak és a 322 fős szenátusnak az együttes ülése. A hétéves mandátumát kitöltő Carlo Azeglio Ciampi leköszönő államfő utódának megszavazása az áprilisi választások után kialakult hajszálnyi balközép fölény patthelyzetében nehezebbnek ígérkezik, mint valaha.
A tíz pártból álló Unione balközép koalíció összetartása szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik a mai államfőválasztás: amennyiben Prodi szövetségének megfelelő képviselője kerül ki győztesen a harcból, úgy nagyobb eséllyel teremthető egyensúly az egymással vetélkedő kormánypártok között is. Az Unione eddig hivatalosan megnevezett egyetlen jelöltje azonban az a Massimo D’Alema exminiszterelnök, akit nemcsak egykori kommunista múltja miatt támadnak, hanem saját szekértáborában is számos ellenlábasa akad. Az elnökválasztás első három fordulójában kétharmados többség szükséges a megválasztáshoz, a negyedik fordulótól elegendő az egyszerű többség is, de a titkos háttéralkuk miatt közel sem biztosított az Unione sikere. Az olasz köztársaság történetében eddig mindössze két alkalommal fordult elő, hogy sikerült kétharmados többséggel megegyezni az államfő személyében: Francesco Cossiga és Ciampi esetében. A többi választás néha 15-20 fordulósra is sikeredett, hetekig elhúzva a döntést.
Brüsszel és a végletek hete – háború, migráció, terror















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!