Menekültáradat a spanyol partoknál

Hívatlan vendégek. Három nap alatt 974, többségében szenegáli érkezett a szigetcsoportra, ami az idén eddig a legnagyobb létszám. María Teresa Fernández De la Vega, első miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Mauritániával együtt megkezdik a közös őrjáratokat a parti vizek mentén, illetve a félszigeti ország megújítja a visszatoloncolásokat az érintett országokkal. A kormány szóvivője elismerte, hogy súlyos a helyzet, és „szükséges minden intézkedés foganatosítása”, akárcsak a kérdés ismételt napirendre tűzése. Március közepén egyszer már több miniszter részvételével tartottak sürgős tanácskozást, amikor egyetlen napon 331 bevándorló ért partot a Kanári-szigeteken. A Marokkóval és az egykori Spanyol Szaharával szemben fekvő, Spanyolországhoz tartozó turistaparadicsom kormányszóvivője közben tiltakozott a spanyol szocialista miniszterelnöknél, amiért elhanyagolja autonóm területét az egyre erősebb bevándorlási hullám ügyében.
A bevándorlási kedv azóta nőtt meg jelentős mértékben, amióta José Luis Rodríguez Zapatero, a baloldali spanyol miniszterelnök 2004 végén idegenrendészeti törvénymódosítást fogadtatott el a madridi parlamentben. Ezzel a rendelkezéssel akart pontot tenni az illegális foglalkoztatásból eredő visszaélések végére. Hiába tiltakozott a jobboldali ellenzék, a Néppárt tavaly három hónapon keresztül több százezer – többségében marokkói, ecuadori és román – állampolgár kapta meg a munkavállaláshoz szükséges iratokat. A néppárt úgy érvelt, hogy a törvény még inkább a lendületesen fejlődő országba csábítja az eddig hívás nélkül is özönlő külföldi munkavállalókat.
Tavaly októberben a spanyol hadsereg bevetésével kellett megakadályozni a Ceutába és Melillába, a Marokkó területén fekvő spanyol autonóm városokba irányuló tömeges és illegális határátlépést. A halottakat is követelő bevándorlási hullám lecsillapodása után Spanyolország segítséget kért és kapott az Európai Uniótól, de Marokkóval is megállapodott a határőrzés megszigorításáról. Télen pedig Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter több afrikai állammal is egyezményt kötött az onnan származó illegális bevándorlók visszaszállításáról.
Spanyolország lakossága öt esztendő alatt – 2000 és 2005 között – közel 41 millió főről több mint 44 millióra nőtt. A növekedésnek azonban nem a természetes szaporulat az oka, hanem az évről évre mind nagyobb számban az országba érkező külföldiek, akiket olcsó munkaerejük miatt alkalmaznak. Talán meglepő, de a spanyol pénzintézetek is hasznot tudnak húzni a bevándorlókból. Az év elején nyilvánosságra hozott kimutatás szerint a Spanyolországban dolgozó külföldiek hazautalt pénzösszegeire a spanyol bankok 2005 folyamán több mint négymilliárd euró illetéket vetettek ki. (Sobieski Tamás)
Gárdisták a mexikói határra. Szakítva a hagyományokkal, miszerint a mexikói határ őrizetét civil rendvédelmi szervek végzik, George W. Bush tegnap este televíziós beszédében bejelentette, hogy a jövőben a nemzeti gárdát, azaz a tagállamok ténylegesen szövetségi vezetés alatt álló erőit is bevetik erre a célra.
A lépés élénk reakciót váltott ki az Egyesült Államok déli szomszédja részéről: Vicente Fox elnök telefonon fel is hívta a Fehér Házat, hogy tiltakozzon a határövezet militarizációja miatt. Bush igyekezett megnyugtatni Foxot, hogy csak időleges megoldásról van szó, amivel a határőrséget kívánják tehermentesíteni.
A lépést azonban Washingtonban is bírálják, javarészt demokrata törvényhozók, de néhány tekintélyes republikánus is: míg az előbbiek arról beszélnek, hogy az illegális bevándorlás kérdésére átfogó megoldást kell találni, addig az utóbbiak szerint a nemzeti gárdát az iraki feladatok amúgy is a végletekig feszítik. Az igazság ugyanakkor az, hogy közülük már jelenleg is kétszázan segítik a határőrök feladatát; a kormányzat tervei szerint ez „több ezer” főre nőne. A részidős katonáknak is nevezett gárdisták támogató feladatokat, szállítást, kiképzést, felderítést végeznének, a kétezer mérföldes határ őrzése továbbra is a határőrökre maradna – legalábbis a sajtónak kiszivárgott hírek szerint. Hosszabb távon a kormányzat kiszervezné ezeket a tevékenységi köröket magáncégeknek, hogy a határőrök minden erejüket a zöld határon átcsúszó bevándorlók elfogására fordíthassák.
Jelenleg mintegy 11 millió illegális bevándorló tartózkodik az Egyesült Államokban, javarészük mexikói, sorsukról, jövőbeni legalizációjukról, valamint határőrizet szigorításáról törvénytervezet fekszik a kongresszus előtt. A kormányzat több oldalról is támadás alatt áll, hiszen a bevándorlók egyre nagyobb szervezettséget elárulva számos óriási tömegdemonstrációt tartottak az elmúlt hónapokban, ami a kérdést a novemberi választások fontos témájává teheti. Míg ők, a demokraták és a mexikói elnök liberalizációt sürget, konzervatív páttársai szigorításra, a határ valóságos elszigetelésére ösztönzik Busht.